A 2010-től 2014-ig terjedő kormányzati ciklusban Magyarország kórházi kapacitásának egyharmada megújult – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 1-jén a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás. A magyar kormány tisztában van vele, hogy egy élhetőbb Magyarországnak egyik legfontosabb alapfeltétele az erős egészségügy. Célként fogalmazta meg, hogy a fejlesztés minden részterületre kiterjedjen, és átfogja az egészségügyi ellátás összes elemét.

Balog Zoltán felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kecskeméti kórház 2010-ben és 2011-ben is az év kórháza volt.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az önkormányzat azért vett fel hitelt, hogy az Európai Unió pályázatához a szükséges önerőt biztosítsa. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, arról beszélt, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzása is a tervek között szerepelt, de akkor elmaradt a felépítése. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek ide – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy ez most megvalósul.

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjének építése 2011 februárjában kezdődött. Az ötemeletes épület mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű. Az új épületszárnyat és a régi hotelépületet előcsarnok köti össze. A Póluskórház projekt keretében felépített új részleg az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el. A beruházás révén a 34 éve két telephellyel működő megyei kórház egy helyen, a legmodernebb műszerekkel fogadja a betegeket. Az új kórházi szárnyban anya-gyermek központ, valamint szív- és érrendszeri centrum is működik majd. A tervek szerint az átköltözés az év végéig befejeződik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A 2010-től 2014-ig terjedő kormányzati ciklusban Magyarország kórházi kapacitásának egyharmada megújult – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 1-jén a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás. A magyar kormány tisztában van vele, hogy egy élhetőbb Magyarországnak egyik legfontosabb alapfeltétele az erős egészségügy. Célként fogalmazta meg, hogy a fejlesztés minden részterületre kiterjedjen, és átfogja az egészségügyi ellátás összes elemét.

Balog Zoltán felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kecskeméti kórház 2010-ben és 2011-ben is az év kórháza volt.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az önkormányzat azért vett fel hitelt, hogy az Európai Unió pályázatához a szükséges önerőt biztosítsa. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, arról beszélt, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzása is a tervek között szerepelt, de akkor elmaradt a felépítése. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek ide – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy ez most megvalósul.

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjének építése 2011 februárjában kezdődött. Az ötemeletes épület mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű. Az új épületszárnyat és a régi hotelépületet előcsarnok köti össze. A Póluskórház projekt keretében felépített új részleg az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el. A beruházás révén a 34 éve két telephellyel működő megyei kórház egy helyen, a legmodernebb műszerekkel fogadja a betegeket. Az új kórházi szárnyban anya-gyermek központ, valamint szív- és érrendszeri centrum is működik majd. A tervek szerint az átköltözés az év végéig befejeződik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula