Az utóbbi években Európában több helyen új lendületet vett a romaintegráció – jelentette ki Brüsszelben, a negyedik európai romacsúcson az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán.  A miniszter kiemelte, hogy a cigányság integrációjában megoldáskeresésre van szükség, amihez elengedhetetlen az őszinteség és a helyzettel való reális szembenézés. Balog Zoltán beszédében óvott attól, hogy bárki is túl sötétre vagy túl rózsaszínűre fesse le a helyzetet.    

A miniszter felidézte a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságokat, megemlítette, hogy az áldozatok családjai összesen 240 ezer euró kártérítést kaptak, és ő minden évben meglátogatta őket. Úgy fogalmazott, hogy az állam tanult a sorozatgyilkosságokból, és felismerte a romastratégia fontosságát. Emlékeztetett, hogy Magyarország törvényt hozott az uniformisban masírozó szélsőségesek ellen.  Balog Zoltán beszámolt arról, hogy Magyarországon 20 ezer új óvodai férőhely létesült annak érdekében, hogy jövőre 3 éves kortól kötelezővé lehessen tenni minden gyermek számára az óvodát. Kiemelte, hogy 47, úgynevezett „Biztos Kezdet” gyermekház hatezer gyermek és szülei életét segíti, és az új Nemzeti alaptantervnek köszönhetően lehetetlen, hogy valaki úgy hagyja el az általános iskolát, hogy nem hall a romák történelméről és kultúrájáról. Hangsúlyozta: miután az állam átvette az iskolák irányítását, immár lehetősége van arra, hogy fellépjen a szegregáció ellen.

A romaintegráció ma Magyarországon a fókuszban van, a politika és a szakpolitika fókuszában egyaránt – jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy Magyarországon 120 helyen tart telepfelszámolás vagy rehabilitáció a szegregáció megszüntetésének érdekében. Külön kiemelte a kultúra fontosságát, és megemlítette a Németországból hazatért Snétberger Ferenc iskoláját, ahol romagyerekek tanulhatnak zenélni, s felidézte az intézmény mottóját: a zene fölemel. Balog Zoltán szerint a zene, a kultúra spirituális értelemben lehetőséget is ad a felemelkedésre, egyúttal a szociális nyomorból való kiemelkedésre is esélyt kínálhat.  „Meggyőződésünk, hogy kultúra nélkül nincs felzárkózás” – jelentette ki.

A beszélgetést vezető Bauer Edit szlovákiai magyar európai parlamenti (EP) képviselő arról beszélt, hogy fel kell ismerni, a romaintegráció csak akkor lehet sikeres, ha minden érintett vállalja és teljesíti a maga feladatát. Kiemelte, hogy a romák bevonása nélkül a romaintegráció lehetetlen. Úgy vélekedett, hogy meg kell erősíteni a terepen végzett tevékenységeket és a családok támogatását. Mint fogalmazott, a gyermekekre kell összpontosítani, mert sokan közülük az általános iskolát sem tudják elvégezni, ami később nagyon megnehezíti a munkavállalást. Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke egyetértett azzal, hogy a roma gyerekek nagyon nagy figyelmet igényelnek, mert ők a jövő felnőttei, és ha az ő gondjaikat nem sikerül megoldani, akkor a rendszer újra fogja termelni a problémákat. Bejelentette: új internetes oldalt indítanak, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy tájékozódjanak a rendelkezésre álló uniós forrásokról.

A romacsúcson kiosztották az újságíróknak a tagállamok romaintegrációs programjairól szóló európai bizottsági jelentést, amelyben a 2011 óta hozott intézkedéseket vizsgálta. A jelentés szerint Magyarországon az oktatásban intézkedések széles köre született annak érdekében, hogy biztosítható legyen az egyenlő hozzáférés az oktatási rendszerhez. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség, rendszerszintű megközelítést kell alkalmazni, csökkenteni kell az iskolát elhagyók arányát és több figyelmet kell fordítani az alapvető képességek fejlesztésére, a szakképzésekre. A foglalkoztatás terén több intézkedést hoztak, amely a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságát hivatott javítani, ugyanakkor a közmunkaprogramoknál meg kell erősíteni a folyamatos és személyre szabott támogatási szolgáltatásokat – áll a jelentésben. Az egészségügy területén is születtek intézkedések, amelyek a megelőző jellegű ellátást és az egyenlőtlenségek csökkentését szolgálják. Erősödött a korai fejlesztés, a rendszer ösztönzi, hogy betöltsék a megüresedett házi orvosi és gyermekorvosi állásokat a hátrányos helyzetű térségekben – mutattak rá a jelentésben, amelyben az eredmények összegyűjtését és mérését lehetővé tévő mechanizmusok létrehozását sürgetik.

Ugyanilyen mechanizmust sürget a bizottság a lakhatási körülmények javítását szolgálni hivatott intézkedéseknél, amelyeknél megjegyzi, hogy 2011 óta Magyarország rendszerszintű és integrált megközelítést alkalmaz a hosszú távú deszegregáció érdekében, amellyel összefüggésben a fizikai deszegregációt szolgáló intézkedések megerősítését javasolja. A diszkrimináció elleni fellépést illetően Magyarország pénzügyi támogatást nyújt az egyenlő bánásmód szabályait alkalmazó önkormányzatoknak, a kisebbségekkel szembeni erőszak bekerült a büntető törvénykönyvbe, és a romák társadalmi helyzetének megerősítése érdekében is több intézkedés született – állapította meg a bizottság, amely a diszkriminációellenes jog gyakorlati megvalósításának biztosítását, valamint a romaellenes megnyilvánulások és a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépést sürgeti. A deszegregációs intézkedéseket tájékoztató kampányokkal kellene kísérni, mind a romák, mind a nem roma lakosság körében, illetve fel kell számolni a diszkriminációt a közmunkaprogramban, szoros együttműködésben a sajtóval.

MTI-EMMI