Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: közös európai teher a diktatúrák öröksége

A diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség – jelentette ki a páneurópai piknik 25. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett soproni konferencián augusztus 19-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A különbségeiktől eltekintve “két diktatúrával kell együtt szembenéznünk Európában” – fogalmazott Balog Zoltán. Hozzátette: “amikor mi dönthettünk szabadon, mindig a szabadság mellett döntöttünk”. Mint mondta, a szabadság és a demokrácia nem egyenlő automatikusan a társadalmi igazságossággal, a politikai leomlása után pedig máig “számos szociális vasfüggöny szabdalja Európa térképét”. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország partnere Európának a terhek igazságos elosztásában, valóságos esélyeket kell teremteni, és mindenkit támogatni kell abban, hogy azokat megragadja.

Balog Zoltán fontosnak nevezte, hogy “a jövő érdekében beszéljünk a múltról”, és “akkor szóba fog állni velünk a következő nemzedék”, ami nélkül nem lesz békés, biztonságos és igazságos Európa. Mint mondta, ha európai témává kívánjuk tenni a rendszerváltoztatást, akkor szükségünk van a németek, különösen a keletnémetek segítségére, akik két diktatúra után ápolják a szabadságot. Kiemelte: a negyedszázada történt események résztvevőinek nem adatott meg a külső szabadság, a belső azonban igen, amelynek megőrzésére ma is szükség van.

Firtl Mátyás (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra utalt: a páneurópai piknikkel a 20. század során harmadszor került a város a világ figyelmének középpontjába; az első alkalomként az osztrák-magyar határ meghúzását, másodikként a határ 1956-os megnyitását említette. Johannes Singhammer, a Bundestag konzervatív párti alelnöke beszédében azt emelte ki: amint azt a kelet-ukrajnai események is bizonyítják, “nem magától értetődő sem a szabadság, sem a béke”, amelyekért mindennap harcolni kell, megvédve azokat.”Magyarország 25 éve megmutatta az utat a szabad népek Európájába” , fogalmazott Karlheinz Kopf, az osztrák törvényhozás második elnöke, utalva arra, hogy a piknik a berlini fal megépítése utáni legnagyobb menekültáradatot váltotta ki az NDK-ban. Klaus Riedel, a budapesti német nagykövetség ügyvivője arról beszélt: a berlini fal leomlása, így a város jelképe, a Brandenburgi kapu megnyitása annak is köszönhető, hogy negyedszázada, ezen a napon a magyar-osztrák határon megnyílt az a kis, dróttal beszőtt fakapu, amelyen több száz keletnémet polgár jutott nyugatra. ”A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság, amelyről 25 éve itt bizonyságot tettek”, fogalmazott Christine Lieberknecht, Türingia tartomány miniszterelnöke az eseményen.   

Zárszavában Szájer József  fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke azt hangsúlyozta, a páneurópai piknik kiemelkedő voltát mutatja, hogy szabad polgárok, szabad akaratukból, együttes elhatározással, dacolva a hatalommal, a semmiből hozták létre a rendezvényt. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának egyetlen eseménye sem fejezi ki úgy a szabadságot és az iránti vágyat, mint ez a piknik. Hozzátette: sok szereplő ismert, de ugyanúgy számtalan névtelen hőse volt az eseménynek, akárcsak a városi szabadság 1277-es kivívásának vagy az 1920-as népszavazásnak. A negyedszázaddal ezelőtti kor elvégzetlen feladatának, adósságának nevezte, hogy “mindenki közelebb megy a másikhoz”, figyelve rájuk, az általuk vallott értékeikre. 

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Egerszegi Krisztina köszöntése

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere születésnapja alkalmából levélben köszöntötte Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok úszónőt.

2127_001

Balog Zoltán átadta a Népművészet Mestere díjakat

Balog Zoltán a magyar kormány nevében a mai napon a Budai Várban átadta a Népművészet Mestere díjakat. A díjazottak közt van népdalénekes, szűrrátét-készítő, kosárfonó, szalmafonó, mesemondó és hegedűoktató is.

Balog Zoltán elmondta, a magyar népi kultúrában elszakíthatatlanul egymásra talált Budapest, a vidéki Magyarország és a Kárpát-medencei magyar vidék. Egymásra találtak továbbá az idősek és fiatalok, az adatközlők, és azok, akik ezt a kultúrát tudományosan feldolgozzák és bemutatják. „Nem szabad hagynunk, hogy ezt a köteléket bárki is szétszakítsa. A paraszti, falusi, vidéki kultúra olyan rang, olyan megjelölés, amelyre büszkének kell lennünk. Ennek a kultúrának a motívumai ott vannak a kortárs magyar irodalomban, zenében, táncban, iparművészetben, építészetben, és magában a divatban is” – tette hozzá.

Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy úgy is lehet modernizálni, úgy is lehet 21. századinak lenni, hogy közben nem törik meg a népi kultúrának a folyama. „Ma a nemzetet már nem ágyúval, hanem kultúrával kell oltalmazni. Népművészettel, szellemi, lelki erőkkel. A mai díjazottak művészetükkel azt üzenik, hogy a 21. században is van helye, van értelme a népművészetnek, azért, mert ma, és holnap is képes örömet okozni. A népművészet a 21. században is élni tanít. Köszönjük a díjazottaknak, hogy fenntartják és továbbadják” – mondta beszédében a tárcavezető.

A Népművészet Mestere díjat azok a nem hivatásos alkotók kaphatják meg, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságukban kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet (tárgyalkotó népi kézművesség, néptánc, népzene, népmese, hagyományőrzés) területén.

Balog Zoltán a magyar kormány  nevében Népművészet Mestere díjat adományozott

 

Csiszár Aladár, a magyarországi táncházak, táborok rendszeresen meghívott adatközlője, napjainkig a jobbágytelki Marosszéki Népzene- és Néptánctábor hegedűoktatója részére,

 

Fodor János, az erdélyi Mezőség tánckultúráját és néphagyományait kiválóan ismerő táncos, énekes és tanítómester részére,

 

Gaál János, a Néprajzi Múzeum Egyházi- és Bútorgyűjteményének restaurátora, famennyezet-készítő részére,

 

Holecz Ferencné Gyepes Ilona énekes, a Nyitra-vidéki Zoboralja magyar nyelvsziget helyi népdalkincseinek, különösen balladáinak gyűjtője és megőrzője részére,

 

Horváth Elek, a magyar népzene egyik meghatározó adatközlője, a reneszánsz korig visszanyúló magyar zenei hagyomány, őrzője, előadója és terjesztője részére,

 

Kanalas János kosárfonó népi iparművész, oktató részére,

 

Porkoláb Ferenc szűrrátét-készítő népi iparművész részére,

 

Reszeginé Nagy Mária szalmafonó népi iparművész részére,

 

Sebestyén István bukovinai székely mesemondó, népdalénekes részére,

 

Szabó Ferencné Balázs Róza a válaszúti magyar, román, cigány néptánc- és népdalkincs ápolója, megőrzője részére.

 

Budapest, 2014. augusztus 17.

Balog Zoltán: az Isten azt akarja, hogy kiválasztottak legyünk

Az Isten azt akarja, hogy a magyarok kiválasztottak legyenek és benne legyenek az élet közepében – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a romániai Bere (Berea) felújított református templomában augusztus 16-án.

A politikus, református lelkész igehirdetésében szorongató érzésnek nevezte, hogy a magyar nemzet az idők folyamán az “élet közepéről” a történelem szélére került, ezzel pedig a Partiumban élő magyarok is a periférián, Magyarország és Románia közé szorulva érezhetik magukat. A Partium neve az önismeretre és az alázatra vall, de azt üzeni számára az ige, hogy ez a vidék akkor is középen van, ha csak egy résznek is érzi magát, azaz “kézbe van véve” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter szavai szerint “ha követjük az Isten igéjét, akkor rájöhetünk, hogy a magyarok sorsát, sodortatását nem a történelem alakítja”, nem Washingtonban, Moszkvában, Bukarestben vagy Budapesten intézik, hanem ott, ahová a templomnak a tornya mutat. Azért mutat felfelé, hogy “tudd, hogy a te sorsodat ott intézik Jézus Krisztus által” – mondta a miniszter, hozzátéve, “a te sorsod a megtartatás, a te sorsod az élet, a te sorsod a megmaradás”.

Balog Zoltán szavai szerint az egyháznak az a küldetése, hogy egyfajta felemelt mutatóujjként, figyelmeztető jelként ott legyen a világban, a tágabb és szűkebb közösségekben és rámutasson arra az igazságra és teljes üdvösségre, ami nélkül az élet nagyon keveset érne. Az egyház szolgálata mellett Istennek és a Bibliának a szava is egy mutatóujj – folytatta -, egy igazodási pont, amely egyedül az üdvösség szerzőjére, a szabadítóra, Jézus Krisztusra mutat. Ez a rámutatás azonban nemcsak például a papok, hanem “mindannyiunk dolga”. Ezért figyelni kell az Isten által elmondottakra, mert ha nem így teszünk, akkor elsodródunk a célunktól – figyelmeztetett a tárcavezető. Az összefogás fontosságára utalva a miniszter jelezte, “ha együtt vagyunk és együtt maradunk, akkor nagy baj már nem történhet.”

A magyar-román határ mellett, Nagykároly (Carei) közelében fekvő Bere református műemlék templomát a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, mintegy 100 ezer euró költséggel újították fel. A munkálatok során a templom falain páratlan, Zsigmond-korabeli freskókra bukkantak. A szentelési ünnepségen Balog Zoltán mellett részt vett és beszédet mondott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, illetve több világi és egyházi méltóság is.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

 

Állami és uniós támogatással épít iskolát az egyházmegye Szombathelyen

Több mint kétmilliárd forint állami és uniós támogatással 24 tantermes iskolát és óvodát épít a katolikus egyházmegye Szombathelyen. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az épületegyüttes alapkövének hétfői elhelyezésekor elmondta: napjainkban meghaladja a 215 ezret az egyházi oktatási-nevelési intézményekben tanuló gyermekek száma.

A miniszter hangsúlyozta: 1989-ben arra volt szükség, hogy új erőre kapjon az egyházi oktatás, mivel az elnyomás évei idején korlátozták az egyházi iskolák számát. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy éppen huszonöt évvel ezelőtt nyílt meg újra a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, amely a rendszerváltoztatás hírnöke volt. Azóta – tette hozzá – óriási fejlődés történt: jelenleg több mint 215 ezer gyermek tanul egyházi intézményekben.

Szólt arról is, hogy míg 2010-ben négyszáz egyházi iskola volt az országban, napjainkban ezret tartanak fenn az egyházak. Mindez a több ezer éves pedagógiai tapasztalat és eredmény elismerését, valamint az egyházi oktatás több ezer éves sikerét is jelenti. Mutatja egyúttal azt is, az állam bízik abban, hogy az egyházak ma is képesek azt a többletet hozzáadni a neveléshez, amely az életre neveléshez elengedhetetlen. Az iskola sikerét sok mindenen le lehet mérni, de az igazi siker a családokkal összefogva megtanítani a gyermekeket arra, hogy biztos alapokra építkezve tudjanak örömmel, szabadon élni – hangsúlyozta a miniszter.

Veres András megyés püspök köszönetet mondott a pályázati támogatásért a kormánynak. Kiemelte: a mostani két, rossz állapotú épületben a testnevelésre csak két tornaszobában, illetve az udvaron volt lehetőség, a jövő évtől viszont 1350 négyzetméter alapterületű tornacsarnokban sportolhatnak a gyermekek.

A több mint 8 ezer négyzetméteres épületegyüttest jövő szeptemberben adják át.

MTI

Fotó: Bartos Gyula

Szombathely