A Kulturális Bizottság többsége támogatta Balog Zoltán jelölését az emberi erőforrások miniszterének posztjára a testület június 3-i ülésén. Bejelentette, hogy a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap, az egyházakkal egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, a kultúra területén pedig tovább erősítik a Magyar Művészeti Akadémia szerepét.

Balog Zoltán meghallgatásán elmondta: az utóbbi két évben általa vezetett tárca a hozzá tartozó különböző területek összehangolására törekedett. Példaként a mindennapos általános iskolai testnevelés ügyét hozta fel, amely értékelése szerint jól mutatja a tárca különböző területei közötti összefüggéseket: a sportot, az egészségügyet és az oktatást egyaránt érinti, de ugyanígy a szociális területet is. Közlése szerint az egész minisztériumot a család megerősítése köré próbálják építeni, ezért a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap.

Beszámolója szerint komoly lépéseket tettek a pedagógus életpálya-modell kiépítése felé, ami segíthet a tanári hivatás presztízsének növelésében is, de ebben fontos elem a fizetésemelés is. A pedagógus életpálya már az egyetemen indul, ezt szolgálja a Klebelsberg-ösztöndíjrendszer, amellyel évi 500 tanárjelölt kap támogatást – jegyezte meg a miniszter. Jelezte: folytatni fogja a társadalmi partnerekkel való egyeztetéseket. Nincs más olyan tárca, amely erre ennyi figyelmet fordított volna, most pedig új partner lesz a Nemzeti Pedagóguskar is – tette hozzá. A tárca szeretne az egyházakkal együttműködve egy egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót kialakítani, amelyben nem esetlegességek döntenék el, hogy melyik iskola kerül egyházi fenntartásba – jegyezte meg.    

Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy a felsőoktatásban szeretnék mielőbb bevezetni a kancellári rendszert, amelynek lényege, hogy az állam komolyan veszi saját fenntartói szerepét. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egyetemek visszakapnák rektorválasztási jogukat. Tervei szerint a miniszter tovább erősítené a kultúra területén azt a szemléletet, amely az államnak alapvetően kiszolgáló, eszközteremtő szerepet ad, egyébként a kultúrpolitikát szeretné a kultúra hordozóinak a kezébe tenni. Ebbe a politikába illik az Magyar Művészeti Akadémia további erősítése, amelynek a “magas kultúra” terén stratégiai szerepe van. A tárcának a hétköznapi kultúra terén, a közművelődés területén lesz fontos szerepe – fűzte hozzá. Elmondása szerint a Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fog kerülni, irányítását a két miniszter együtt látja majd el. A Nemzeti Kulturális Alap működését a kormány a különböző források jobb összehangolásával képzeli el a jövőben.

Szabó Szabolcs (független) hozzászólásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával járó átalakítást rosszul szervezettnek ítélte: elmondása szerint például zavarok mutatkoztak a tankönyvellátásban, a tanárok fizetése esetenként csökkent és a pedagógus-minősítési rendszer sem működött jól. Hiller István (MSZP) jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját továbbra is problémásnak tekinti. Kifogásolható a Balassi Intézet áthelyezése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás is – tette hozzá.  Simon Róbert Balázs (Fidesz) többek között az iránt érdeklődött, hogy indul-e ismét tornaterem-építési program az általános iskolákban, Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, mikor készül új kormányrendelet a hallgatói juttatásokról, míg Ikotity István (LMP) azt tudakolta, Balog Zoltán elégedett-e Andrew Vajnának, a Nemzeti Filmalap elnökének tevékenységével.

Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a Klik létrehozására soha nem használta a siker szót, de egy ekkora méretű átalakítás értékelésére időt kell hagyni. Egy évben például 12 millió tankönyvet kell eljuttatni az iskolákba, ehhez kell mérni azt a 38 ezret, amely nem időben juttatott el a diákokhoz – hívta fel a figyelmet. A szakiskolákba járók harmada eddig képesítés nélkül végzett, ezért is időszerű volt a rendszer átalakítása – jegyezte meg. A magyar felsőoktatás évi 500 milliárd forintos bevételéből csak 130-140 milliárdot ad az állam, a kancellári rendszer egyik legfontosabb feladata éppen az egyetemek jövedelemszerző képességének növelése lesz – közölte. Balog Zoltán beszámolója szerint a hallgató juttatásokról rövidesen új kormányrendelet készül. Összegzése szerint a nagyberuházások beszámításával valójában nőttek a kultúrára fordított összegek, az új filmfinanszírozási rendszer sikerét pedig külföldi fesztiváldíjak is jelzik. 

Balog Zoltán miniszteri jelölését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazattal támogatta.

MTI-EMMI

Fotó: MTI, Kovács Tamás

Orbán Viktornak azért van erős támogatottsága Magyarországon, mert jó politikus, képes meggyőzni az embereket saját véleményéről és arról is, hogy ez összhangban van a társadalom véleményével – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh napilap közölt szerdán.

Balog Zoltán május közepén, a 20. prágai nemzetközi könyvvásár megnyitásakor adott interjút a konzervatív cseh napilapnak.
A miniszter elmondta, hogy Magyarországnak szüksége van az erős politikusokra, mert az utóbbi húsz évet eltékozolták. „Huszonöt éve a posztkommunista államok élén álltunk. Ezelőtt öt éve pedig az utolsók voltunk. Patthelyzet volt, amit Orbán Viktornak sikerült feloldania. Az országban egy sor konkrét és nagy dolgot sikerült megvalósítani: megreformálni a közszolgálatot, az oktatást, a közigazgatást. A képviselők száma a felére csökkent, és még több mindent említhetnénk. Mindennek már két évtizeddel ezelőtt meg kellett volna történnie” – értékelt a miniszter.

Az ellenőrzés a választók kezében van – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az erős kormány túlságosan is sok mindent tart ellenőrzése alatt az országban. “A választók döntik el, kit küldenek a parlamentbe. És minket választottak. Kétszer egymás után megkaptuk a szavazatok kétharmadát, és ez erős legitimitás” – hangsúlyozta. A Jobbik megerősödését firtató kérdésre Balog Zoltán kifejtette: “rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e jobb politikát csinálni”, mint a Jobbik. Hozzátette, hogy minden társadalomban van egy csoport, amely hajlik a szélsőség felé. “Jó politikával ezeket a szavazatokat 20 százalék alatt lehet tartani” – jegyezte meg.

Balog Zoltán az interjúban elmondta, hogy Magyarországon a romakérdést “országos problémaként” kezeli a kormányzat. “A romák ugyanis társadalmunk részét képezik, a mi jövőnk össze van kötve az ő jövőjükkel. Ez nemcsak emberi jogi probléma, hanem az állam jövőbeni fejlődési irányának egyik stratégiai kérdése is” – vélekedett az emberi erőforrások minisztere. Elmondta, hogy Magyarországon egyedi rendszere van a többség és a nemzetiségek együttélésének, a nemzetiségeknek saját önkormányzatuk van, és sikerült megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét is.

MTI

Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására Dél Franciaországban részt vettünk a saliers-i cigányok második világháborús egykori internáló táboránál tartott megemlékezésen és koszorúzáson. Itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi romákat. A tábort az 50-es években lebontották, de emlékét megőrizte a Félelem bére című világhírű film, amelynek egy részét itt forgatták.

Ezt követően Folco de Baroncelli márki – aki romák nagy barátja és segítője volt – emlékművéhez látogattunk el, ahol a város polgármestere a település emlékérmét is átadta. Majd Saintes-Maries-de-la-Mer-be mentünk, ahol részt vettünk a Szent Sára ünnep alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton. A körmenet indulását megelőzően az ünnepre érkező romák megvendégeltek bennünket hagyományos ételükkel, a paelával, majd ízelítőt adtak a francia roma virtusból gitárral, énekkel, tánccal.

A zarándoklaton több tízezren vettek részt. Ez vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra a tenger mintegy kétezer éve a két Mária (akikről a település a nevét is kapta) és Sára hánykolódó hajóját a tenger. Az ünnepi misét követően megindult a körmenet, amelynek élén Kali Sára szobrát vitték egy emelvényen végig a falu utcáin, egészen a tengerig, ahol bevitték a tengerbe és megfürdették. Innen indult vissza a menet a templomig. Malosse elnök úrral mi magunk is részt vettünk a körmenten, amely felemelő és emlékezetes élmény volt.

Koszorúzás és zarándoklat a franciaországi Saliers-ben

A magyar sport- és művészeti élet húsz személyisége, illetve egyesülete és társulata, továbbá egy gyűjtemény és egy dokumentumfilm részesült a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) fair play bizottsága által odaítélt díjban. Az eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet május 26-án.

Elismerést kapott többek között Hosszú Katinka úszó, Vajda Vilmos, a kajak-kenu válogatott volt szövetségi kapitánya, Sándor Károly labdarúgó, Monspart Sarolta tájfutó, Snétberger Ferenc gitárművész, a KSI sportegyesület és a Baltazár Színház. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy bár a sportolók célja a győzelem, nem mindegy, hogy hogyan születik meg.  ”Győzzön az, aki jobb, de igazságtalanság nélkül, azonos feltételek között” – fogalmazott.

Kamuti Jenő, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a fair play kifejezés egyetlen nyelvre sem fordítható le pontosan, ezért is használják mindenhol ezt a szókapcsolatot.  ”A fair play az alapja annak, hogy ellenfeleinkre úgy tekintsünk a sportban, mintha saját magunkkal állnánk szemben” – mondta. Kiemelte az új kategóriát, a művészeti fair play díjat, amelyből első alkalommal négyet osztottak ki.

A MOB illetékes testülete öt kategóriában – fair play életműdíj, fair play a szabadidősportban, a fair play eszméjének népszerűsítése, fair play cselekedet, a fair play eszmeisége a művészetben – ítélt oda elismeréseket.  A fair play cselekedet kategória trófeájával Hosszú Katinkát jutalmazták. Méltatásakor Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár kiemelte: amellett, hogy a 2013-as barcelonai világbajnokságon két aranyérmet nyert, előtte részt vett a 2021-es budapesti világbajnokság pályázatának sikeréért tevékenykedő csapat munkájában. ”A nemzeti ügy érdekében Katinka lemondott a felkészülés négy napjáról, ennek ellenére a medencében is helytállt” – tette hozzá.

Hosszú Katinka nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy bekapcsolódhatott a magyar pályázat győzelméért lobbizó csapat munkájába, és azt mondta: bízik benne, hogy részese lehet az elnyert világbajnokságnak.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula