A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját, Freund Tamás neurobiológust is felvette tagjai közé az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences). Az 1780-ban alapított, a világ legkiválóbb tudományos, művészeti és közéleti gondolkodóit tömörítő szervezet jelenleg 250 Nobel-díjas és több mint 60 Pulitzer-díjas taggal büszkélkedhet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben gratulált Freund Tamásnak.
Szerkesztő bejegyzései
Balog Zoltán: háromszorosára növelték a Határtalanul! program támogatását
Az idei évben a kormány háromszorosára növelte a külhoni magyar kirándulások támogatását, amelyre 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az emberi erőforrások minisztere május 7-én Budapesten, amikor a Határtalanul! program keretében a Piarista Gimnázium diákjait útnak indította a Vajdaságba, zombori tanulmányi kirándulásukra.
Balog Zoltán kiemelte: egy-két éven belül elérik, hogy ne lehessen olyan magyar iskolás, aki úgy végzi el a nyolc osztályt, hogy ne járt volna állami támogatással legalább egyszer külhoni, magyar lakta területen. Míg 2010-től mostanáig negyvenezer fiatal jutott el külhoni magyar közösséghez, egy iskolaéven belül újabb negyvenezren utazhatnak – jelezte. Kitért arra is, hogy a program idei keretére még két hétig lehet pályázni. Arra biztatta az intézményvezetőket, hogy ezt az időt használják ki, mert még van egy kis forrás, amelyet nem költöttek el a gimnáziumi programrész keretében. Az általános iskolai programrész forrásait ugyanakkor már szétosztották. A keretre 692 pályázat érkezett a korábbi mintegy 400-450-hez képest, és több mint 600 kérelmet támogatnak – közölte.
Balog Zoltán úgy fogalmazott az utazó diákokhoz fordulva: “otthonról mennek haza”. Mindenütt, ahol magyarul beszélnek, és van valaki, aki a szívében magyarnak érzi magát, ott egy kis darab magyar haza van – mondta a miniszter, aki hozzátette: a diákok ötnapos kirándulása után egy héttel délvidéki, szabadkai magyar fiatalok érkeznek Magyarországra. Kiemelte: “mi egy olyan különleges ország vagyunk, hogy saját magunkkal vagyunk szomszédok”, és amikor a diákok átlépnek a határ másik oldalára, akkor magyarokkal, magyar kultúrával és történelemmel találkozhatnak. Kitért arra is: az összetartozásért napi szinten meg kell küzdeni, az nem marad meg magától, a kapcsolatoknak kétoldalúaknak kell lenniük. A tárca vezetője – aki térképet és iránytűt adott ajándékba az útnak indulóknak – azt üzente a vajdasági magyaroknak, hogy mindig szívesen látjuk őket, amikor erre járnak. Jöjjenek minél gyakrabban, hiszen összetartozunk – fogalmazott Balog Zoltán, aki azt kívánta, a diákok legyenek jó vendégek és vendéglátók.
A rendezvényen részt vett Dér Henrietta vajdasági származású énekesnő, aki azt mondta: nagyon fontos, hogy ápolják a külhoni magyarság kulturális értékeit, és őrizzék az identitást. A diákok öt napra utaztak el, és vajdasági társaikkal közös projektet is megvalósítanak a gimnáziumi programrész keretében.
MTI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula
A budapesti Piarista Gimnázium diákjainak útja a Vajdaságba
Balog Zoltán díjakat adott át a Magyar Sport Napja alkalmából
Erdei Zsolt ökölvívó, Miklós Edit síző és Kondás Elemér, a DVSC-TEVA edzője is elismerésben részesült a Magyar Sport Napja alkalmából. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon Csik Ferenc-, Bay Béla-, Kemény Ferenc-, Eszterházy Miksa- és Kerezsi Endre-díjakat adott át eredményes sportolók és sportvezetők számára.
A Magyar Athletikai Club 1875. május 6-án Budapesten rendezte meg a kontinens első szabadtéri sportversenyét. Ennek tiszteletére 2000-ben döntött úgy az első Orbán-kormány, hogy minden év május 6-a legyen a Magyar Sport Napja, s ekkor ünnepelhessenek együtt a szakma képviselői.
Balog Zoltán a díjátadón elmondta, sikerült elérni, hogy a 2010-es 7-8%-hoz képest hazánkban 15%-ra nőtt a rendszeres testmozgást végzők aránya. Ezzel a számmal az EU-ban a második helyet foglaljuk el.
„Az érmek, rekordok, címek és a dicsőség mámora mögött meg kell látnunk az izzadtságcseppeket, az összeszorított foggal elvégzett gyakorlatokat, az újabb és újabb hosszokat, métereket. Egy szóval látnunk kell az embert is. A fiatalabb generációkban pedig tudatosítani kell azt a szemléletet, mely azt hirdeti: nem baj, ha nem te vagy a legjobb, a lényeg, hogy hozd ki magadból a legtöbbet.” – mondta a tárcavezető. Hozzátette: fontos, hogy megbecsüljük a szakemberek, az edzők, a segítők erőfeszítéseit, akik bár nincsenek reflektorfényben, munkájuk fundamentális alkotóeleme a sikernek.
Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarországnak a sporteredményeket illetően van mivel dicsekednie. A sikerhez a tehetség nélkülözhetetlen, de az hit és szorgalom nélkül semmit sem ér – tette hozzá.
Balog Zoltán Csik Ferenc-díjat adományozott a magyar sport területén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréseként
Erdei Zsolt, többszörös Európa-bajnok, világbajnok, olimpiai bronzérmes ökölvívó részére,
Miklós Edit, 2012 és 2013 legeredményesebb magyar sízője, a Szocsi Téli Olimpia 7. helyezettje részére,
S. Kovács Ádám, a magyar karate eddigi legeredményesebb sportolója részére.
Bay Béla-díjat adományozott hosszabb időn át végzett kiemelkedő edzői tevékenysége elismeréseként
Kondás Elemér részére, aki kiváló sportolói pályafutását követően évek óta edzőként is kiemelkedő tevékenységet végez,
Oláh Tamás részére, aki a KSI SE-ben edzőként és szakvezetőként szakértelmével nagymértékben hozzájárult a kajak-kenu szakosztály és a kenu szakág sikereihez,
Udvarhelyi Gábor mesteredző részére, aki kiemelkedő sportszakmai tevékenysége során több klasszis sportolónak (Mincza Ildikó és Kovács Iván) volt nevelőedzője, edzője.
Kemény Ferenc-díjat adományozott a sport területén végzett kiemelkedő oktatói, tudományos tevékenysége elismeréseként
Kalmár Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának docense részére,
Kis Mihály, az újbudai Grosics Gyula Általános Iskola igazgatója részére,
Orosz Ferenc sportújságíró és sportmenedzser részére.
Eszterházy Miksa-díjat adományozott a sport népszerűsítésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként
Jakab János, a magyar labdarúgás kiemelkedő sportvezetője és szervezője részére,
Kunszt Gábor részére, akinek elnöki tevékenysége idején vált a Budapesti Honvéd egyesület a legeredményesebb műhellyé,
Löwenstein Pál, többszörös siketlimpiai bajnok részére,
Polyák József, a magyar karate sport alapítója részére,
Kerezsi Endre-díjat adományozott a sport iskolai népszerűsítésében, az ifjúság testedzésének szervezésében, fejlesztésében kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként
Egressy Krisztina, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium testnevelő tanára részére,
Ifju György részére, aki a civil lakosság egészséges életmódjának fenntartása és a kulturális értékek széles körben történő megismertetése érdekében évtizedek óta elkötelezett híve a magyarországi természetjárás népszerűsítésének,
Rabi Ferencné, a Csanádi Árpád Általános Iskola igazgatója és pedagógusa részére,
Szabó Imre részére, aki a magyar atlétika terültén végzett kiemelkedő oktató, nevelő munkát.
Budapest, 2014. május 5.
Balog Zoltán díjakat adott át a Magyar Sport Napja alkalmából
Tiszteletbeli Bizottságot állít fel a Cseh Örökségi Alapítvány az 1914 című előadás kapcsán
Nemzetközi Tiszteletbeli Bizottságot állít fel a Cseh Örökségi Alapítvány az 1914 című színházi előadás apropóján, mely az első világháború traumáit viszi színre. A szervezők Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét is felkérték a bizottsági tagságra.
A Cseh Nemzeti Színházban 2014. április 30-án kerül sor az 1914 című előadás bemutatójára. A darab, melynek rendezője Robert Wilson, a Cseh Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Szlovák Nemzeti Színház közös produkciója, az első világháború traumáit tematizálja. Az előadás magyarországi fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A premieren a politikai és gazdasági elit számos képviselője, miniszterek, diplomaták is jelen lesznek.
A bemutató kapcsán a Cseh Örökségi Alapítvány egy Tiszteletbeli Bizottságot állít fel, többek között szlovák, magyar, francia, lichtensteini miniszterek, illetve nagykövetek részvételével, és Daniel Herman cseh kulturális miniszter elnökletével. A szervezők Balog Zoltánt is felkérték, hogy legyen a Tiszteletbeli Bizottság tagja.
Budapest, 2014. április 30.
Az uniós egészségügyi miniszterek az ukrán helyzet egészségügyi vonatkozásairól is tanácskoztak
Az európai uniós egészségügyi miniszterek kétnapos informális athéni ülésén is fontos téma volt az ukrán válság, annak egészségügyi, közegészségügyi, járványügyi vonatkozásai – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 29-én.
A tárcavezető elmondta, április 28-a délután a migráció és közegészségügy kérdéseiről egyeztettek a miniszterek. A bevándorlók – akik esetleg járványokat hurcolhatnak be – egészségügyi ellátása látszólag elsősorban a dél-európai országokat érinti. Ennek kapcsán szóba került Ukrajna, mivel az ukrán válságból könnyen lehet egy egészségügyi szükséghelyzet is. Egy ilyen esetleges vészhelyzetben a visegrádi 4-ek (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) együttműködésére és európai uniós segítségre is szükség van – tette hozzá a miniszter.
A soros EU-elnök Görögország által Athénban megrendezett tanácskozás első napján az elektronikus egészségügyi (e-egészségügyi) fejlesztésekről és a betegek adatainak védelméről is egyeztettek a résztvevők. A magyar fél ismertette az eredményeit, köztük azt, hogy a nyilvántartási rendszerben látni lehet, ki milyen egészségügyi szolgáltatást vett igénybe. Szükség esetén például pár pillanat alatt le lehet hívni például a beteg legutóbbi vérvételének eredményét. A másik e-egészségügyi fejlesztés révén az egészségügyi ellátást igénybe vevők saját mobileszközeiken is be tudnak kapcsolódni az egészségügyi ellátásba. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár saját mobiltelefonján mutatta be azt az alkalmazást, amely azonnal megadja, hol van a legközelebb orvos, gyógyszertár, kórház.
Április 29-én a gazdasági válság következményeiről tárgyaltak az uniós egészségügyi vezetők. Balog Zoltán megjegyezte, hogy amikor csökkennek egy ország gazdasági lehetőségei, akkor általában az egészségügyön spórol. Magyarország viszont épp a válság idején vállalta, hogy átalakítja az egészségügyi ellátórendszert. Központosították az egészségügyet, a kórházakat állami fenntartásba vették, egyszerűsítették a betegutakat – mondta a miniszter. Hozzátette: a válságot lehetőségnek használták arra, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyék az egészségügyi rendszert. Az utóbbi években százmilliárdos nagyságrendű megtakarítást értek el a gyógyszerkasszában is, mindezt anélkül, hogy a lakosságnak emelkedtek volna a gyógyszerkiadásai – mondta.
A szakminiszter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban hazai és uniós forrásból több százmilliárdos fejlesztéseket hajtottak végre az egészségügyben. Céljuk, hogy ezeket a fejlesztéseket a következő uniós ciklusban is folytassák. A következő négy évben a magyar egészségügy nagy feladata az lesz, hogy a már XXI. századi, európai színvonalú kórházak ellátását, finanszírozását megszervezzék, összekapcsolják a környék lakosságával. Emellett a következő négy év másik legfontosabb feladata, hogy az alapellátást úgy megerősítsék, hogy minél kevesebben kerüljenek kórházba – mondta a tárcavezető.
MTI
Fotó: www.gr2014.eu