Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. szeptember 30-án hivatalában fogadta Amin Mahmoudot, Jordánia miniszterelnök-helyettesét és felsőoktatásért felelős miniszterét. A kétoldalú tárgyaláson a felek Magyarország és Jordánia oktatási kapcsolatairól egyeztettek.
Címke: Egységes Országos Linkkalauz Rendszer
Balog Zoltán a jordán miniszterelnök-helyettessel tárgyalt
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. szeptember 30-án hivatalában fogadta Amin Mahmoudot, Jordánia miniszterelnök-helyettesét és felsőoktatásért felelős miniszterét. A kétoldalú tárgyaláson a felek Magyarország és Jordánia oktatási kapcsolatairól egyeztettek.
Balog Zoltán a tárgyaláson hangsúlyozta: nemzetközi összehasonlításban is jól szerepel Magyarország a hallgatói cserék vonatkozásában. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban a vendég és a fogadó országok kölcsönös érdeke az aktivitás, hiszen a fiatalok nemzetközi tapasztalatcseréje a legjobb módja egymás kultúrái megismerésének.
A jordán miniszterelnök-helyettes köszönetét fejezte ki azért, hogy Magyarország a Stipendium Hungaricum program keretében fogadja a jordán hallgatókat. Elmondta, hogy az arab világ kapujaként Jordániának különösen fontos, hogy jó kapcsolatot tartson fent nyugati partnereivel, s ehhez az egyik legjobb eszköznek az oktatást tekinti.
Amin Mahmoud biztosította a magyar tárcavezetőt arról, hogy megduplázza a magyar hallgatók számára adható ösztöndíjas státuszokat Jordániában, s kifejezetten várják az orientalisztika és arab tanulmányok iránt érdeklődő magyar hallgatókat.
A találkozó során a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a hasonló programok és együttműködések lehetnek Kelet és Nyugat között a „megértés motorjai”.
Budapest, 2014. szeptember 30.
Célzott támogatások, látható eredmények a felzárkózás politikában
Az új kormányzati ciklusban először ülésezett a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság. A bizottság új elnöke, Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára köszöntőjében elmondta, az államtitkárság létrehozásának pozitív hatása van, hiszen innovatív felzárkózási modellprogramok alkalmasak arra, hogy új színt vigyenek a szociálpolitikába.
Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala
Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala húsz szervezet képviselőinek részvételével szeptember 30-án Budapesten azzal a céllal, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb rétegeket érjen el Magyarországon. Az első ülést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg. A kerekasztal elnöke Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, titkára Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár.
Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala
Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala húsz szervezet képviselőinek részvételével szeptember 30-án Budapesten azzal a céllal, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb rétegeket érjen el Magyarországon. Az első ülést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.
A tárcavezető az alakuló ülésen kijelentette: a kulturális alapellátás lényege, hogy a kormány nem szeretné, ha Magyarországon bárki minőségi kultúra nélkül élne. Hozzátette: ehhez lehet eszköz az évtizedek óta meglévő intézményrendszer infrastruktúrája. A miniszter hangsúlyozta: a cél az, hogy ne legyen olyan iskolás Magyarországon, aki intézménye szervezésében évente legalább egyszer ne lásson klasszikus koncertet, színházi előadást vagy kiállítást. Célcsoport a közép- és a nyugdíjas korosztály is, mert a kultúrának közösségfejlesztő funkciója van. Balog Zoltán felidézte, hogy az állami szolgáltató rendszer átalakulása évek óta zajlik és a folyamat “alkalmasabbá tesz minket egységes rendszerbe szervezni a kulturális ellátást, elsősorban az iskolarendszer, de a családok számára is. Ilyen korábban Magyarországon nem volt”. A tárcavezető azt mondta, hogy az alapellátás részeként országosan ismert, értékeket képviselő művészek, pedagógusok, tudósok közvetíthetik a helyi társadalom szintjén a kultúrát. A kormány azt szeretné, ha a legkisebb települések és a legszegényebb rétegek számára is elérhetővé váljon az alapvető minőségi kultúra – emelte ki. A miniszter szerint feladat az is, hogy az oktatási rendszerben a pedagógia szempontjából holt időszakban is el tudják érni a gyerekeket és a köznevelés részének tekinthető tartalmakat adjanak nekik a sport, az oktatás, a kultúra területén. A művészekkel való találkozás az ilyen programokon egy életre szóló élményt tud nyújtani – fejtette ki Balog Zoltán, aki szeretné, ha a kerekasztal a következő években kultúrmissziót hajtana végre.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta: mérőszámokat terveznek létrehozni annak érdekében, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb réteget érjen el Magyarországon. “Ma borzasztóan ritka az átlag magyar ember életében a kultúrával találkozás, ezt drasztikus módon növelni kell. Ne legyen különbség a kulturális javakhoz való hozzáférésben aszerint, ki hová született vagy milyen hátrányos helyzetű közösséghez tartozik. Egy magasabb, valódi középosztálybeli élet megteremtése a cél” – beszélt a célokról Hoppál Péter. Mint elhangzott, ennek érdekében szeretné a kulturális kormányzat becsatornázni a kerekasztal munkájában részt vevő szervezetek tudását. A Kulturális Alapellátás Kerekasztalának alakuló ülésére húsz szervezet képviselőit hívták meg, köztük van mások mellett az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Népművelők Egyesülete, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság. A kerekasztal elnöke Hoppál Péter, titkára Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár. A fórum a tervek szerint negyedévente, de legalább évente egyszer ülésezni fog, az összejövetelek nem lesznek nyilvánosak.
MTI-EMMI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula
