Címke: Egységes Országos Linkkalauz Rendszer

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 500 millió forintos támogatásával és a gyülekezet adományaiból megtörtént a templom teljes belső és homlokzati felújítása, valamint a műemlékorgona helyreállítása. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy amikor az egyháznak adnak, akkor mindig a nagyobb közösségnek adnak. Az egyház ugyanis sohasem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak a segítségére: a betegeknek, az időseknek, a szegényeknek, a lelki kenyérre éhes fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak – tette hozzá. Kiemelte, hogy az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap. Hiszen a kormány nem képes lelki többletet adni. A lelki többletet nem lehet tervezni, automatizálni és elvárni sem – mondta, hozzátéve: azt csak “elkérni” lehet.

A miniszter kitért arra is, hogy a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele – tette hozzá. Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak – figyelmeztetett a miniszter.4

Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára “korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében” – hangsúlyozta Szabó István. A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor “kellett volna összedőlnie”. Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése. Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak – mondta Szabó István.

A Kálvin téri református templom 1816 és 1830 között épült klasszicista stílusban. 2013-ban megújult a teljes templombelső, kiépítették a hangosítást és lecserélték az elektromos hálózatot. 2014-ben felújították a templom homlokzatát, valamint helyreállították a templomban lévő műemlékorgonát. A felújítási munkálatokat Lichter Tamás építőmérnök koordinálta. Az istentiszteleten jelen volt Bácskai János (Fidesz-KDNP), a IX. kerület polgármestere.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre

Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten.

Jogi szervezetté válhat a Magyar Ifjúsági Konferencia

Jövőre jogi szervezetté válhat a Magyar Ifjúsági Konferencia, a kormányzat már dolgozik az ezt lehetővé tevő törvénymódosításon – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő szervezet szombati ülésén a Parlamentben.

Kárpátaljai intézményeknek vitt adományokat Soltész Miklós

Az államtitkár felhívására több mint egy hónapon keresztül gyűjtöttek adományokat, amelyből a Katolikus Karitász segítségével kárpátaljai intézményknek vásároltak kazánokat. Az első kazánokat Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója és Soltész Miklós adta át pénteken Munkácson és Ráton.

Nemzeti érdek, hogy Ukrajnát kikerülve is érkezzen gáz Magyarországra

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában kijelentette, azt reméli, hogy január 1-jén üzembe lép a szlovák-magyar gázvezeték. Ez az első lehetőség Magyarország történetében arra, hogy érkezhessen nem orosz eredetű gáz is az ország területére.