A hódmezővásárhelyi születésű Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Hegedűs Endre zenekari koncertjével bemutatták az alföldi város új, közadakozásból vásárolt hangversenyzongoráját vasárnap este a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében úgy fogalmazott: a művészet, a kultúra jelenléte kiemeli Hódmezővásárhelyt a magyar városok sorából.

A politikus a közelmúlt kulturális eseményei közül a Koszta József alkotásaiból nyílt gyűjteményes kiállítást említette, illetve az október elejétől látható 61. Vásárhelyi Őszi Tárlatra hívta föl a figyelmet.

Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett arra, hogy a Tornyai János Kulturális Városnegyed és benne a megújult Bessenyei Ferenc Művelődési Központ átadását követően az önkormányzat összefogásra hívta a város polgárait és a kultúrát támogató vállalkozásokat, gazdasági társaságokat annak érdekében, hogy hozzájárulásukkal egy új, minden igényt kielégítő, világszínvonalú hangversenyzongorával válhasson teljessé a város kulturális életének megújulása. A széles körű összefogásnak – százötven felajánló több mint ötvenmillió forintnyi adományának – köszönhetően Hódmezővásárhely városa a szakértők által is a világ egyik legjobb és legcsodálatosabb hangzású zongorájának tartott Steinway D-274-est vásárolhatta meg.

Hegedűs Endre zongoraművész, a nemzetközi hangversenyélet ismert szólistája, Liszt Ferenc műveinek egyik legautentikusabb tolmácsolója. A hatvanadik születésnapját a napokban ünneplő művész az esten – az Óbudai Danubia Zenekar – közreműködésével Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét és Chopin e-moll zongoraversenyét adta elő.

Az áldozat szerep helyett a személyes felelősségvállalást ajánlotta a hallgatóság figyelmébe az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján, szombaton Szegeden.

“Az a feladatunk, hogy áldozatból felelősek legyünk” – jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve: azon is múlik a ti személyes jövőtök és a magyar nemzet közös jövője is, hogy “be tudjuk-e ezt az utat járni”. “Akkor felelünk meg annak a küldetésnek, amiért megszülettünk, hogy ha felelősséget vállalunk magunkért” – hangsúlyozta a politikus. A negyedik tanévét kezdő szakkollégiumi hálózat hallgatóihoz szólva azt mondta: az igazi elit mindig vállalja küldetését, felelősségét. “Azért vagyunk együtt, hogy ez ne legyen túl nagy teher” – fűzte hozzá.

A miniszter közölte: az állam és a kormány mellett komoly feladat hárul a magyarországi cigányság önszerveződésére. Fontosnak nevezte, hogy minden, saját identitással rendelkező társadalmi csoport körében olyan önszerveződések legyenek, amelyek a saját érdekeik bemutatása mellett alkalmasak és képesek az együttműködésre is. Kitért arra: a magyarországi cigányságnak szövetségeseket kell keresnie, például az egyházakat. A keresztény egyházak ma ebben az ügyben sokkal előrébb járnak, mint akár öt vagy tíz évvel ezelőtt – mondta Balog Zoltán. Szólt arról is, hogy a romák és nem romák együttélésében a konfliktus a kivétel, a pozitív példák vannak többségben, s a média felelőssége, hogy ez utóbbiakat is bemutassa.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke hangsúlyozta, a magyarországi roma politikában az egyik leginkább előremutató dolog a szakkollégiumi hálózat létrejötte és működése.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Elkezdődött szeptember 26-án a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciája Szegeden. Az ötödik alkalommal megszervezett tanácskozás megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a konferencia lehetőséget teremt az őszinte beszédre, egymás meghallgatására és az együttes gondolkodásra. Az egész magyar társadalom érdeke, hogy legyenek olyan értelmiségiek, aki saját világukról hitelesen beszélnek – hangsúlyozta a miniszter. A politikus Vályi Nagy Ervin teológusnak a művész értelmiség feladatáról írt szavait továbbgondolva arra kérte a fiatalokat, váljanak “a magyar-roma világ szeizmográfjává”, és jelezzék, ha jó vagy rossz irányba fordulnak a dolgok.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat 2011-ben indult el a közös jövőt építő cigány értelmiség képzése érdekében. A hálózatnak a 2012/2013-as tanévben száz hallgatója volt, 2013 őszétől pedig több mint 170 hallgató bevonásával működik. A szakkollégiumok feladata a tehetséggondozás, a sok esetben hátrányos helyzetű hallgatók felsőfokú tanulmányainak támogatása és az, hogy érzékennyé tegyék a diákokat a társadalmi problémákra. Céljuk, hogy olyan, cigány identitásukat megőrző, keresztény értelmiségieket neveljenek, akik sokoldalúan képzettek, szakmai munkájukban magas szintre törekednek, nyitottak a fejlődésre, és elkötelezettek egyházi közösségük képviseletére.

A konferencia megnyitója után a roma holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából előadták a O Zibano (A vonat) című táncdrámát. A miniszter a darab után bemutatta Reinhard Florian Hazavágytam, Kelet-Poroszországba! (Hogyan élte túl a népirtást egy német szintó?) című könyvét.

MTI