Címke: fotók

Közép-Európa 1989 – Balog Zoltán: a szabadságszeretet jelentette a kezdetet

A két nép szabadságszeretete jelentette a kezdetet a német egység megvalósulásához – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 11-én este a Pesti Vigadóban a budapesti német nagykövetség által rendezett ünnepi fogadáson.

A hagyományos fogadást Budapesten ezúttal nem a német egység napján, Németország nemzeti ünnepén, október 3-án tartották. Lieselore Cyrus nagykövet szerint mindezt gesztusnak szánták, így kívántak ugyanis megemlékezni a huszonöt évvel ezelőtti magyar határnyitásról, amely több tízezer NDK-s menekültnek tette lehetővé, hogy Ausztriába utazzon. A határ megnyitásával kapcsolatos döntést Németország soha nem felejti el – hangsúlyozta, kiemelve: 25 évvel ezelőtt ezen a napon keletkezett az első repedés azon a falon, amely megosztotta Németországot és Európát. A német és az európai újraegyesülés a határnyitással kézzelfogható közelségbe került. Utalt arra, hogy az elmúlt negyed században Németország számtalan alkalommal fejezte ki háláját az országnak.

“Ezért most, a 25. évfordulón úgy döntöttünk, egyszerűen csak annyit mondunk, hogy köszönjük, Magyarország” – mondta a nagykövet, 1989-et a “csodák évének” nevezve. A német újraegyesüléshez való hozzájárulás egyidejűleg a kapcsolatok kiépítésének és elmélyítésének kezdetét jelentette – hangsúlyozta Lieselore Cyrus, úgy értékelve, hogy ezek a kapcsolatok ma olyan erősek és sokrétűek, mint soha korábban. Balog Zoltán szimbolikusnak nevezte, hogy október 3-át “áthelyezték” szeptember 11-re. Mindez jelképes gondolatot hordoz magában, kifejezi azt, hogy a német egység kiindulópontja a két nép szabadságvágyában keresendő – jelentette ki. 

Lieselore Cyrus-szal, az új német nagykövetasszonnyal

Lieselore Cyrus-szal, az új német nagykövetasszonnyal

A magyar és a német nép szabadságára utalva Balog Zoltán felidézte 1956-ot. 1989-ben több tízezer keletnémet menekült Magyarországtól olyan támogatást kapott, amilyen támogatásban részesült több tízezer magyar menekült 1956-ban Németországban, Ausztriában és Svájcban. Magyarországon, a “legvidámabb barakkban” a magyarok előtt annak idején rendkívül nehéz feladat állt, segíteniük kellett a németeknek, hogy “egyik otthonukból a másikba” el tudjanak jutni, ami igazából abszurditásnak számított. Elszántság és akarat nélkül mindez nem sikerült volna – emelte ki a miniszter. Az 1989. szeptember 10-11-i eseményekkel kapcsolatban Balog Zoltán feltette a kérdést, hogy valójában ki is formálja a történelmet, a nép vagy a politikusok. Ezzel összefüggésben felidézte a keletnémet tüntetők híres jelszavát – “Mi vagyunk a nép” -, amely eljutott odáig, hogy “egy nép vagyunk”. Ezt úgy sikerült elérni, hogy egymásra talált a nép és a politikusok akarata – mutatott rá Balog Zoltán.

A miniszter hangsúlyozta, hogy annak idején nemcsak a politikusok akartak segíteni, hanem a hétköznapi emberek, egyházi képviselők, aminek megvoltak a hagyományai. Két népről van szó, más történelemmel, más habitusokkal, és mégis nagy szimpátia köti össze őket – jelentette ki, hozzáfűzve: “minden különbség ellenére nagyon jól megértjük egymást”. “Soha nem nyitottuk volna meg az osztrák-magyar határt – folytatta Balog Zoltán -, ha elhittük volna mindazt, amit a kommunista újságok írtak annak idején Nyugat-Németországról. Hittünk azonban a szabadságban, tudtuk, hogy a német nép ketté van osztva, és láttuk, hogy a valóság más, mint amiről annak idején az itteni újságok beszámoltak.” Utalt arra, hogy nem kell szóról szóra elhinni mindent abból sem, ami ma a nyugati újságokban megjelenik Magyarországról, hanem a valósabb kép érdekében el kell látogatni az országba. A magyar kormány döntése nyomán 1989. szeptember 11-re virradó éjjel megnyitották az osztrák-magyar határt, így keletnémet menekültek ezrei távozhattak Ausztriába.

MTI, EMMI

Fotó: Bartos Gyula

 

Balog Zoltán átadta a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon első alkalommal adta át a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak elismerő okleveleit Budapesten. A havonta 25, 50 illetve 75 ezer forintos ösztöndíjat az osztatlan pedagógusképzésben részt vevő hallgatók kaphatják.

„A Klebelsberg Ösztöndíjat azért hoztuk lére, hogy a megerősítsük a pedagógusok hivatásának megbecsülését, a nélkülözhetetlen tudást és a tudni akarást, amivel csak ők rendelkeznek” – jelentette ki Balog Zoltán beszédében a Klebelsberg-ösztöndíjas hallgatók tiszteletére megrendezett ünnepségen a Művészetek Palotájában. A miniszter kiemelte: „Ez az ösztöndíj a jövő pedagógus-társadalmának az alapja.”

„Kimondott távlati célunk inspirálni a fiatalokat arra, hogy egyre népszerűbb legyen a pedagógusképzés. Kimondott távlati célunk, hogy ez a kizárólag osztatlan pedagógusképzésben résztvevőknek járó ösztöndíj a jelképe legyen a megújuló tanárképzésnek is, amely rámutatott: az osztatlan tanárképzésnek nincs alternatívája” – tette hozzá Balog Zoltán.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre, a diplomaszerzést követően álláshely biztosítása, továbbá valamennyi tanárszakot, szakpárt – elsősorban a természettudományos tanárszakokat, hiányszakokat, szakpárokat – választó tanárjelöltek számának növelése, a hazai köznevelés szakos tanári ellátottságának megerősítése.

Az Ösztöndíj 2013/14-es tanévre meghirdetett, első felhívására összesen 529 darab pályázat érkezett, a bírálati eljárás lezárását követően a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság 437 pályázatot terjesztett fel szerződéskötésre. A pályázatok elbírálásánál a fő szempont a hiányszakok pedagógus-igénye volt, ezt követte a pályázó felvételi eredménye, a munkavállalási régió érintettsége a választott hiányszak esetében, végül a pályázó szociális helyzete. Így 112 hallgató havonta 75 ezer, 293 hallgató havonta 50 ezer, s 32 hallgató havonta 25 ezer forint ösztöndíjban részesül.

A megítélt összeg az ösztöndíjas hallgató képzési időszakának első és második félévére vonatkozik. A képzési időszak 2. évfolyamának 1. félévétől a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság által meghatározott súlyozott tanulmányi átlagszintekhez / kreditindexhez igazodik majd az ösztöndíj mértéke. Ha a hallgató jól teljesít, a teljes képzési időn keresztül havi ösztöndíjban, összesen akár több mint 3,5 millió forintban is részesülhet.

Az ösztöndíjat nyert hallgatók a szükséges mellékletek benyújtása után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) kapott visszaigazolást követően 5 napon belül, szeptemberig visszamenőleg, egy összegben kapják meg az első félévre esedékes ösztöndíjat, majd ezt követően félévente legfeljebb két részletben várható az ösztöndíj.

Az ösztöndíjasok teljes listája a KLIK honlapján olvasható, s az alábbi linken keresztül érhető el:

http://bit.ly/1ajgXs0

Európa indentitásválságban van

Az emberi erőforrások minisztere vasárnap Esztergomban, a Becket Szent Tamás emléknapon arról beszélt, hogy Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, “nem lesz belőlük előrevivő központi erő”.

A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből “először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.

Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.

Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, “nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére” – mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette, “annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik”.

Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. “A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni” – tette hozzá.

Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. “Enyhén aggódnak” viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” – fogalmazott a diplomata.

A konferenciát megelőzően ökumenikus szertartást tartottak Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

20140105 – Esztergom