Megalakult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala húsz szervezet képviselőinek részvételével szeptember 30-án Budapesten azzal a céllal, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb rétegeket érjen el Magyarországon. Az első ülést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

A tárcavezető az alakuló ülésen kijelentette: a kulturális alapellátás lényege, hogy a kormány nem szeretné, ha Magyarországon bárki minőségi kultúra nélkül élne. Hozzátette: ehhez lehet eszköz az évtizedek óta meglévő intézményrendszer infrastruktúrája. A miniszter hangsúlyozta: a cél az, hogy ne legyen olyan iskolás Magyarországon, aki intézménye szervezésében évente legalább egyszer ne lásson klasszikus koncertet, színházi előadást vagy kiállítást. Célcsoport a közép- és a nyugdíjas korosztály is, mert a kultúrának közösségfejlesztő funkciója van. Balog Zoltán felidézte, hogy az állami szolgáltató rendszer átalakulása évek óta zajlik és a folyamat “alkalmasabbá tesz minket egységes rendszerbe szervezni a kulturális ellátást, elsősorban az iskolarendszer, de a családok számára is. Ilyen korábban Magyarországon nem volt”. A tárcavezető azt mondta, hogy az alapellátás részeként országosan ismert, értékeket képviselő művészek, pedagógusok, tudósok közvetíthetik a helyi társadalom szintjén a kultúrát. A kormány azt szeretné, ha a legkisebb települések és a legszegényebb rétegek számára is elérhetővé váljon az alapvető minőségi kultúra – emelte ki. A miniszter szerint feladat az is, hogy az oktatási rendszerben a pedagógia szempontjából holt időszakban is el tudják érni a gyerekeket és a köznevelés részének tekinthető tartalmakat adjanak nekik a sport, az oktatás, a kultúra területén. A művészekkel való találkozás az ilyen programokon egy életre szóló élményt tud nyújtani – fejtette ki Balog Zoltán, aki szeretné, ha a kerekasztal a következő években kultúrmissziót hajtana végre.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta: mérőszámokat terveznek létrehozni annak érdekében, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb réteget érjen el Magyarországon. “Ma borzasztóan ritka az átlag magyar ember életében a kultúrával találkozás, ezt drasztikus módon növelni kell. Ne legyen különbség a kulturális javakhoz való hozzáférésben aszerint, ki hová született vagy milyen hátrányos helyzetű közösséghez tartozik. Egy magasabb, valódi középosztálybeli élet megteremtése a cél” – beszélt a célokról Hoppál Péter. Mint elhangzott, ennek érdekében szeretné a kulturális kormányzat becsatornázni a kerekasztal munkájában részt vevő szervezetek tudását. A Kulturális Alapellátás Kerekasztalának alakuló ülésére húsz szervezet képviselőit hívták meg, köztük van mások mellett az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Népművelők Egyesülete, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Színházi Társaság. A kerekasztal elnöke Hoppál Péter, titkára Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár. A fórum a tervek szerint negyedévente, de legalább évente egyszer ülésezni fog, az összejövetelek nem lesznek nyilvánosak.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A hódmezővásárhelyi születésű Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész, Hegedűs Endre zenekari koncertjével bemutatták az alföldi város új, közadakozásból vásárolt hangversenyzongoráját vasárnap este a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. Az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében úgy fogalmazott: a művészet, a kultúra jelenléte kiemeli Hódmezővásárhelyt a magyar városok sorából.

A politikus a közelmúlt kulturális eseményei közül a Koszta József alkotásaiból nyílt gyűjteményes kiállítást említette, illetve az október elejétől látható 61. Vásárhelyi Őszi Tárlatra hívta föl a figyelmet.

Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett arra, hogy a Tornyai János Kulturális Városnegyed és benne a megújult Bessenyei Ferenc Művelődési Központ átadását követően az önkormányzat összefogásra hívta a város polgárait és a kultúrát támogató vállalkozásokat, gazdasági társaságokat annak érdekében, hogy hozzájárulásukkal egy új, minden igényt kielégítő, világszínvonalú hangversenyzongorával válhasson teljessé a város kulturális életének megújulása. A széles körű összefogásnak – százötven felajánló több mint ötvenmillió forintnyi adományának – köszönhetően Hódmezővásárhely városa a szakértők által is a világ egyik legjobb és legcsodálatosabb hangzású zongorájának tartott Steinway D-274-est vásárolhatta meg.

Hegedűs Endre zongoraművész, a nemzetközi hangversenyélet ismert szólistája, Liszt Ferenc műveinek egyik legautentikusabb tolmácsolója. A hatvanadik születésnapját a napokban ünneplő művész az esten – az Óbudai Danubia Zenekar – közreműködésével Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét és Chopin e-moll zongoraversenyét adta elő.