Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: a kórházi kapacitás egyharmada megújult

A 2010-től 2014-ig terjedő kormányzati ciklusban Magyarország kórházi kapacitásának egyharmada megújult – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 1-jén a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás. A magyar kormány tisztában van vele, hogy egy élhetőbb Magyarországnak egyik legfontosabb alapfeltétele az erős egészségügy. Célként fogalmazta meg, hogy a fejlesztés minden részterületre kiterjedjen, és átfogja az egészségügyi ellátás összes elemét.

Balog Zoltán felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kecskeméti kórház 2010-ben és 2011-ben is az év kórháza volt.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az önkormányzat azért vett fel hitelt, hogy az Európai Unió pályázatához a szükséges önerőt biztosítsa. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, arról beszélt, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzása is a tervek között szerepelt, de akkor elmaradt a felépítése. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek ide – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy ez most megvalósul.

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjének építése 2011 februárjában kezdődött. Az ötemeletes épület mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű. Az új épületszárnyat és a régi hotelépületet előcsarnok köti össze. A Póluskórház projekt keretében felépített új részleg az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el. A beruházás révén a 34 éve két telephellyel működő megyei kórház egy helyen, a legmodernebb műszerekkel fogadja a betegeket. Az új kórházi szárnyban anya-gyermek központ, valamint szív- és érrendszeri centrum is működik majd. A tervek szerint az átköltözés az év végéig befejeződik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Gyűjteményes kiállítás nyílt Koszta József festőművész alkotásaiból Hódmezővásárhelyen

A világnak akkor tudjuk bemutatni értékeinket, ha tudjuk, mi a miénk – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Koszta József festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitóján a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban március 30-án.

Az, hogy egyetemessé váljon az, ami a miénk, a magyar kultúrpolitika, kultúrdiplomácia feladata – mondta Balog Zoltán az ünnepélyes megnyitón, amelyen mások mellett részt vett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár, Lengyel Gyöngyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, valamint Kovács Gábor, a KOGART alapítója. „Van Csontvárynk, Kosztánk, Tornyaink, Muzsikásunk, csak föl kell ismerni, meg kell mutatni, és akkor, ha akarjuk, a magyar Alföld a világ közepévé is válhat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „nekünk már most is az”.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjében kifejtette, a csángó-székely szülők gyermekeként született Koszta József egy kis tanyán Szentes mellett telepedett le. 1917 és 1948 között a korszak ízlésének formálójává, befolyásolójává, és mindannak a megfogalmazójává vált, amit Alföldnek nevezünk, amit alföldi érzésként ma is érezhetünk. A festőművész európai, sőt világszínvonalon mutatta be e tájegység, emberi közösség értékeit. Koszta József volt egyedüliként képes a táj lényegét úgy megragadni, hogy az a világ bármely táján érthető és érezhető azok számára, aki festményeit megcsodálják.

 A Hódmezővásárhelyen június végéig látható tárlaton másfél száz festményt, grafikát, emellett eredeti dokumentumokat, fotókat, személyes tárgyakat mutatnak be. A Tornyai-múzeum két szintjén berendezett, a festőművész munkásságáról minden eddiginél teljesebb képet adó kiállítás gerincét a szentesi Koszta József Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és a KOGART-gyűjteményből érkezett művek adják, de kölcsönzött a tárlatra alkotásokat számos más magán- és közgyűjtemény is.  A látogatók megcsodálhatnak több, korábban lappangónak gondolt képet, és olyan külföldön született, korábban még a nagyközönségnek be nem mutatott alkotásokat, amelyek stílusukban elütnek az életmű gerincétől.

MTI

Balog Zoltán az ENSZ újraválasztott kisebbségügyi szakértőjével tárgyalt

Balog Zoltán ma hivatalában fogadta dr. Izsák Ritát, aki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa március 27-i határozata értelmében újabb három éven át, 2017-ig vezeti a tanács Kisebbségi Fórumát.

Az emberi erőforrások minisztere gratulált a roma származású független kisebbségügyi szakértőnek mandátuma megújításához.  Hangsúlyozta: dr. Izsák Rita felelősségteljes nemzetközi pozíciója is bizonyítja, hogy a Magyarországon kialakult emberi jogi kultúrából mindenki meríthet, aki nyitott arra. Emellett pedig a lehetőségek adottak minden roma származású magyar ember számára, aki maga is tesz saját felemelkedéséért.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tegnap egyhangúlag választotta újra a pozícióra dr. Izsák Ritát. A testület döntött arról is, hogy a szakértőt ezentúl különleges jelentéstevő titulus illeti (UN Special Rapporteur on minority issues), amely – eddigi hatásköre változatlansága mellett – a korábbinál nagyobb hangsúlyt ad szerepének. A jelentéstevő továbbra is az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbség tagjai jogairól szóló deklarációjának gyakorlati alkalmazását hivatott elősegíteni a világszervezet 193 tagállamában.  Vezeti az ENSZ egyetlen kisebbségi testületének, a Kisebbségi Fórumnak munkáját és annak évenkénti üléseit.

Budapest, 2014. március 28.

Fotó: EMMI

Balog Zoltán oktatási, tudományos és kulturális megállapodást írt alá a bosnyák civil ügyekért felelős miniszterrel

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Sredoje Nović bosnyák civil ügyekért felelős miniszter oktatási, tudományos és kulturális megállapodást írt alá 2014. március 28-án, Budapesten.

A 2014-2016-os évekre szóló együttműködési program alapján 50 bosznia-hercegovinai hallgató tanulhat magyar felsőoktatási intézményekben, elsősorban az agrár, mérnöki, technológiai és műszaki tudományok területén. A Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramban részt vevő hallgatók ingyenesen, tandíj fizetése nélkül, magyar vagy angol nyelven folytathatják tanulmányaikat hazánkban.

A felek megállapodtak abban, hogy támogatják a közvetlen kapcsolatot és párbeszédet, a közös tudományos kutatást, tapasztalatcserét, konferenciák szervezését, valamint együttműködési megállapodások megkötését a két ország felsőoktatási intézményei és kutatóközpontjai között.

Magyarország és Bosznia-Hercegovina kiemelt figyelmet fordít a regionális és európai kulturális együttműködésre, valamint közös kulturális projektek támogatására. A megállapodásban kiemelt célként jelenik meg a nemzetközi fesztiválokon, kulturális rendezvényeken való kölcsönös részvétel.

A két ország ösztönzi a közvetlen kapcsolatok és együttműködések kialakítását a kulturális közintézmények, civil szervezetek és kulturális szövetségek között, valamint elősegíti a kulturális javak, az ingatlan és szellemi kulturális örökség kutatásával és védelmével foglalkozó múzeumok, galériák, kutató intézmények és szakmai szervezetek közvetlen együttműködését.

Budapest, 2014. március 28.

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Magyar-szlovák oktatásügyi megbeszélés a kisebbségi nyelvű oktatásról

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar kormány nevében azt kéri, hogy Szlovákia plusztámogatással, illetve lehetőséget adva a csökkentett létszámra teremtsen olyan helyzetet, hogy a magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében.

Balog Zoltán március 27-én Budapesten Dusan Caplovic oktatási miniszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozót a visegrádi négyek felsőoktatási minisztereinek tanácskozása előtt tartották. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy ebben a félévben Magyarország adja a V4-ek elnökségét, és ennek részeként kerül sor a szakminisztériumok találkozójára. Elmondta, a magyar elnökség prioritása a kutatás-fejlesztés és innováció területén megvalósuló tapasztalatcsere volt, és ezen belül komoly hangsúlyt fektettek az ösztöndíj-programra. Tőlünk Szlovákia veszi át az elnökséget, ezért a négy országot érintő témákat tekintették át a találkozón.

A magyar tárcavezető kifejtette: a V4-országokból 17-en tanulnak Magyarországon ösztöndíjprogram keretében, és további diákokat fogadnak a program részeként a nyugat-balkáni országokból. Azt szorgalmazzák, hogy ha lehetséges, ezek a diákok a fogadó ország nyelvén tanuljanak, így ugyanis nagyobb lehetőség van a kulturális találkozásra. Balog Zoltán beszámolója szerint a találkozón a szlovák és a magyar oktatási reformmal összefüggésben kitértek a kistelepülések kisiskoláinak helyzetére, életképességére, finanszírozására, valamint a roma kisebbség oktatási perspektíváira. Arról is szó volt, hogyan tudják versenyképessé tenni az oktatási rendszert, s nagyon fontosnak nevezték a szakképzés reformját is.

Speciális probléma a nemzetiségi oktatás – emelte ki, hangsúlyozva: azt kérik, Szlovákiában legyenek olyan plusz támogatások, és lehetőség csökkentett létszámra, hogy magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében, illetve olyan értelmes integráció alakuljon ki, amely nem veszélyezteti a magyar nyelvű oktatást. A magyar fél hasonló ígéretet tesz a szlovák kisebbségre vonatkozóan Magyarországon. Balog Zoltán elmondta: az elmúlt évben emelkedett a szlovák tannyelvű iskolák száma.

Dusan Caplovic a képzési rendszer hatékonyságának fontosságát hangsúlyozva jelezte: szeretnék emelni a természettudományos tárgyak és a matematika oktatásának színvonalát. Beszámolója szerint semmilyen probléma nem származik abból, ha a magyar nyelvű szakiskolák használják a magyar nyelvű tankönyveket, s üdvözölte a diákcserét ösztönző programokat is. 

A szlovák miniszter hozzátette: a nemzetiségi oktatás területén nagyon hálás a magyar miniszternek azért, hogy személyesen támogatja a szlovák nyelv oktatását Magyarországon. A szlovák oktatási reform nem vezethet ahhoz, hogy egyszerűen becsukják a kislétszámú iskolákat – szögezte le, hozzátéve: náluk az önkormányzatok a fenntartói az iskoláknak. Támogatja, hogy az oktatás ne csak szlovák, hanem az összes nemzetiségi nyelven magas színvonalon történjen, hogy egyforma esélye legyen mindenkinek. Dusan Caplovic szerint sosem volt ilyen jó kapcsolat a magyar és a szlovák szaktárca között.
    

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula