A kormány érdeke is, hogy az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a kabinet munkáját – erről Balog Zoltán miniszterjelölt beszélt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt június 4-i meghallgatásán.

A jelenleg is az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus beszámolójában örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt három évben megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, ahol jelenleg 4500-an tanulnak.  Pozitívumként említette azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyre többen vállalták kettős identitásukat, volt olyan, ahol megduplázódott az egyes nemzetiséghez tartozók száma, viszont folyamatosan csökken azok száma, akik anyanyelvként használják nemzetiségi nyelvüket, ami fontos eleme a kulturális autonómiának. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a tanév végén átnézik azt, begyűjtik a működésre és fenntartásra szánt összegeket. Megnézik, mi mibe került, azt összeadják, átlagolják – fogalmazott a tárcavezető, és “ha több, akkor otthagyjuk (az intézménynél), ha kevesebb, kipótoljuk” – tette hozzá.

Balog Zoltán beszélt arról is, oda kell figyelni arra, hogy lehet pályázni az új uniós fejlesztési forrásokra a nemzetiségi önkormányzatoknak, mert ezeken a pályázatokon nagyságrendileg nagyobb összegeket lehet elnyerni egy-egy beruházásra. A 13 nemzetiséget képviselő szószólók szinte mindegyike intézett kérdést Balog Zoltánhoz, a legtöbben a nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére voltak kíváncsiak, illetve sérelmezték, hogy az oktatási intézményekkel csak egy évre köt köznevelési szerződést a kormány. Úgy vélték, az oktatás fenntartása egy hosszú távú kérdés, nem lehet évről-évre bizonytalanságban hagyni az egyes nemzetiségi intézményeket. Balog Zoltán válaszában elmondta, személy szerint döntött úgy, hogy a köznevelési szerződések egy évre köttessenek, de a törvény lehetőséget ad az ötéves periódusra is. Mint mondta, ha a korábban említett finanszírozási egyeztetéseket befejezték, lehetőség lesz több évre szóló szerződést kötni.

A nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére válaszolva azt mondta, a nemzetiségi tankönyvek “kikerültek a tankönyvháborúból”, ezeket a tankönyveket nem érintheti a szabályozás. Azt kérte a szószólóktól, hogy jelezzék, mely könyvek nincsenek rajta a “hatályos” tankönyvlistán, mert akkor azokat is felveszik a tankönyvjegyzékbe. (Sok nemzetiségi tankönyv lefordítására, nyomtatására TÁMOP-forrásokat igényeltek az önkormányzatok, de mivel ezek a könyvek nem szerepelnek a jelenleg érvényes tankönyvjegyzékben, nem lehet(ne) azokból tanítani. Így a nemzetiségi önkormányzatok attól tartanak, hogy vissza kell fizetniük az uniós forrásokat, mivel azok “nem hasznosultak”.) Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló ehhez kapcsolódva megjegyezte, a tankönyv-közbeszerzésen is gyorsítani kellene, mint mondta, még mindig tart a közbeszerzés, de már szeptemberben kellenének a tankönyvek.

 A finanszírozásra és a különböző támogatások emelésére vonatkozó kérdéscsokorra Balog Zoltán azt válaszolta, “megérett az idő arra, hogy megpróbáljunk egy komolyabb működési támogatást adni az országos önkormányzatoknak, amiből a “kisebb ügyeket” is tudják finanszírozni. A jövő évi költségvetést már eszerint fogják tervezni – tette hozzá a miniszterjelölt. A nemzetiségi pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsán azt mondta, a mostaninál egy egészen más rendszerben tervezik a pedagógusképzést lebonyolítani. Mint mondta, a jövőben a pedagógus létszámot a gyereklétszámhoz fogják igazítani, egyfajta “személyi tervezés” lesz. A miniszter elmondta azt is, hogy a jövő kedden nevezik meg a minisztériumok államtitkárait, a miniszterek pedig e hét pénteken tesznek esküt.

A 13 nemzetiségi szószólóból álló grémium egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.

MTI-EMMI

A Miniszterelnökséghez kerül a nemzetpolitikai államtitkárság – jelentette be korábbi egyeztetésekre hivatkozva Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti összetartozás bizottságának június 4-i ülésén, miniszterjelölti meghallgatásán.

 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma élére újrajelölt tárcavezető azt mondta: maga is támogatja ezt, mert ha a kormányzat koordinációs központja a Miniszterelnökség, akkor onnan számos ügyre sokkal nagyobb hatással lehet a kormányzat. Balog Zoltán a nemzetpolitikáért felelős államtitkár személyét firtató kérdésre arra hivatkozva nem válaszolt, hogy mivel az államtitkárság nem a tárcája alá fog tartozni, a posztra sem ő kéri fel a leendő államtitkárt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormányzati struktúráról a végleges döntést a miniszterelnök hozza meg. A nemzetpolitikai államtitkárság az előző kormányzati ciklusban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban működött.     

Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli területekkel összefüggésben számos kérdés mégis az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik, Balog Zoltán azt mondta: a helyettesét bízza meg a határon túli ügyeken belüli felsőoktatási, köznevelési, kulturális, civil és egyházi ügyek  koordinálásával, valamint a sport területével. Balog Zoltán a kormány sikertörténetének nevezte a határon túl élő magyar közösségek számára adott állampolgárságot. Úgy fogalmazott, ez több mint gesztus. Hozzátette: most e közösségek gyakorlati segítése a cél. Erre példaként említette a felsőoktatást, a Vajdaságban a magyar nyelvű képzéseket, romániai egyetemeken pedig a magyar nyelvű szakok erősítését. Kitért arra is, hogy 2017-re el kívánják érni, hogy ne végezhesse el úgy magyar tanuló az általános iskolát, hogy ne járt volna határon túli magyar közösségnél. Hozzátette: az idén a hetedik osztályosok fele eljut a határon túlra. 

A bizottság hat igen szavazattal, három tartózkodás mellett támogatta Balog Zoltán miniszteri kinevezését.

MTI-EMMI

Megnyílt a Műcsarnokban az I. Nemzeti Építészeti Szalon – 100% kreativitás című kiállítás június 3-án, amely több mint 200 épületet, valamint azok tervezőit mutatja be makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, dokumentációk segítségével, ízelítőt adva napjaink és a közelmúlt magyar építészetéből. A tárlatot megnyitó Balog Zoltán hiánypótlónak nevezte a kiállítást.

Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, a tárlat bemutatja “azokat a világhírű építészeinket és épületeinket, akik és amelyek minden figyelmet megérdemelnek”. A kiállítás mintegy 2500 négyzetméteren mutatja be az elmúlt másfél évtized leglátványosabb épületeit, beruházásait, az előző generáció nagy mestereit, az építészetoktatás műhelyeit, a hallgatók munkáit, a műemlékek újragondolt építészetét, valamint a kortárs táj- és belsőépítészetet – sorolta.    

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke kiemelte: az MMA első Műcsarnok-beli kiállításával alkalmat kívánt adni a vizuális művészetek bemutatkozására, most az építészetnek, jövőre a képzőművészetnek, majd az ipar- és tervezőművészetnek, végül pedig a fotóművészetnek. Fekete György kiemelte a kiállítás rendezőinek és a tárlatban megjelenő szakembereknek a világszínvonalú munkáját. Úgy fogalmazott, a kiállítás megnyitásával “megkezdődik a Műcsarnok visszaadása a magyar vizuális művészeteknek”. Szegő György, a kiállítás kurátora elmondta, a kiállítás rendezésekor alap célkitűzése volt, hogy olyan tárlatot készítsen, amely megszólítja a magyar és külföldi látogatókat. “Olyan kiállítást álmodtunk meg, amely megidézi a valódi építészetet sok fotóval és makettel, kevés rajzzal, kevés szöveggel, de annál több filmmel, és átadja azt a vizuális élményt, amelynek a mi korunkban sokkal nagyobb jelentősége van, mint a korábbi századokban” – mutatott rá.   

Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: “itt van minden, amit magyar építészetnek hívunk”. Az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, beruházásai éppúgy megjelennek a terekben, mint a kis közösségek templomai, közösségi színterei vagy emblematikus házai. A tárlathoz számos kísérőprogram is kapcsolódik, amelyek között koncertek, építészeti filmbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, és tárlatvezetések is szerepelnek. Az I. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítását június 4-től szeptember 7-ig láthatja a közönség.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül önálló család- és ifjúságügyi államtitkárság lesz és ide tartozik majd a drogellenes stratégia végrehajtása is – közölte Balog Zoltán miniszterjelölti meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottságának június 3-i ülésén.

A jelenlegi is az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus azt is mondta, hogy a felzárkózással foglalkozó államtitkárságot a szociálpolitikai államtitkárság egy részével “vezetik majd össze”. Azt hangoztatta, az egész tárca fókuszában a “család jóléte” áll majd, és a különböző szakpolitikákat e köré építik majd. Balog Zoltán Szabó Tímea (független) kérdésére arról is beszélt, hogy várhatóan a tárca államtitkárainak harmada (“legalább 30 százaléka”) nő lesz. A miniszterjelölt meghallgatásának kezdetén egy utalást tett arra is, ki lehet az egyik államtitkára; a miniszter a bizottság fideszes elnökének, Zombor Gábornak azt mondta: “lehet, hogy még közelebb fogunk ülni egymáshoz”. Korábban több lap is azt írta, hogy Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere is esélyes lehet az egészségügyi államtitkári posztra.

A miniszterjelölt tárcája korábbi teljesítményével kapcsolatban kritikusan azt mondta, nem tettek annyit a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatban, mint amennyit tenniük kellett volna, ezért szerinte ezen a területen még lesz feladatuk a következő időszakban. Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan szegénység az országban, mint most az elmúlt négy év kormányzása után, továbbá diszkriminatívnak nevezte azt a kormányzati intézkedést, ami csak a nőknek biztosított lehetőséget arra, hogy 40 év munka után nyugdíjba menjenek. Balog Zoltán gátlástalan demagógiának nevezte a szocialista képviselő szavait és úgy fogalmazott: ő már akkor cigány gyerekeket tanított a diósgyőri gépgyárban, amikor Korózs Lajos az MSZMP-s párttagkönyve után rohangált. Közölte, kikéri magának, hogy szegénységből kioktassa, mint mondta, ő onnan jött és nemcsak visszajár, hanem ott is él a szegény emberek között. Novák Előd (Jobbik) a miniszternek tett javaslata szerint egy kormányokon átívelő népesedéspolitikai minimumra lenne szükség annak érdekében, hogy a családok tervezni tudják a jövőjüket. Párttársa, Sneider Tamás arról beszélt, hogy a kábítószer-fogyasztás tömegessé válik a falvakban a cigány fiatalok körében, és szerinte addig nem lehet felzárkózásról beszélni, amíg erre nem figyelnek oda. A miniszterjelölt meghallgatását a bizottság kilenc tagja támogatta, öten nemmel szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott.    

Balog Zoltánt az igazságügyi bizottság is alkalmasnak találta a miniszteri posztra, 7 igen, 1 nem és 2 tartózkodással. A miniszter a nemzetiségi, civil és egyházi ügyekről beszélt ezen a meghallgatásán. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával összefüggésben azt mondta: a munka és a tanulás az, ami segíti felzárkózásukat, s cél az, hogy semmi olyan intézkedési mechanizmus ne működjön, ami elzárja őket ezektől a lehetőségektől. Beszélt az “etnobiznisz” visszaszorításáról is, vagyis arról, hogy olyanok tekintik etnikai csoporthoz tartozónak, akik valójában nem tartoznak az adott csoporthoz, pusztán a támogatáshoz való hozzáférés a céljuk. A nemzetiségek esetében a kulturális autonómia kiterjesztését nevezte előrelépésnek. Az egyházakkal összefüggésen azt emelte ki: ma 200 ezren tanulnak több mint ezeregyszáz egyházi fenntartású intézményben. Ezen a területen a finanszírozási rendszer újragondolását említette. A civilekkel összefüggésben a Nemzeti Együttműködési Alap létrejöttét nevezte előrelépésnek, itt a bejegyzések egyszerűsítését a tennivalók közé sorolta.

MTI-EMMI

A Kulturális Bizottság többsége támogatta Balog Zoltán jelölését az emberi erőforrások miniszterének posztjára a testület június 3-i ülésén. Bejelentette, hogy a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap, az egyházakkal egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, a kultúra területén pedig tovább erősítik a Magyar Művészeti Akadémia szerepét.

Balog Zoltán meghallgatásán elmondta: az utóbbi két évben általa vezetett tárca a hozzá tartozó különböző területek összehangolására törekedett. Példaként a mindennapos általános iskolai testnevelés ügyét hozta fel, amely értékelése szerint jól mutatja a tárca különböző területei közötti összefüggéseket: a sportot, az egészségügyet és az oktatást egyaránt érinti, de ugyanígy a szociális területet is. Közlése szerint az egész minisztériumot a család megerősítése köré próbálják építeni, ezért a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap.

Beszámolója szerint komoly lépéseket tettek a pedagógus életpálya-modell kiépítése felé, ami segíthet a tanári hivatás presztízsének növelésében is, de ebben fontos elem a fizetésemelés is. A pedagógus életpálya már az egyetemen indul, ezt szolgálja a Klebelsberg-ösztöndíjrendszer, amellyel évi 500 tanárjelölt kap támogatást – jegyezte meg a miniszter. Jelezte: folytatni fogja a társadalmi partnerekkel való egyeztetéseket. Nincs más olyan tárca, amely erre ennyi figyelmet fordított volna, most pedig új partner lesz a Nemzeti Pedagóguskar is – tette hozzá. A tárca szeretne az egyházakkal együttműködve egy egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót kialakítani, amelyben nem esetlegességek döntenék el, hogy melyik iskola kerül egyházi fenntartásba – jegyezte meg.    

Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy a felsőoktatásban szeretnék mielőbb bevezetni a kancellári rendszert, amelynek lényege, hogy az állam komolyan veszi saját fenntartói szerepét. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egyetemek visszakapnák rektorválasztási jogukat. Tervei szerint a miniszter tovább erősítené a kultúra területén azt a szemléletet, amely az államnak alapvetően kiszolgáló, eszközteremtő szerepet ad, egyébként a kultúrpolitikát szeretné a kultúra hordozóinak a kezébe tenni. Ebbe a politikába illik az Magyar Művészeti Akadémia további erősítése, amelynek a “magas kultúra” terén stratégiai szerepe van. A tárcának a hétköznapi kultúra terén, a közművelődés területén lesz fontos szerepe – fűzte hozzá. Elmondása szerint a Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fog kerülni, irányítását a két miniszter együtt látja majd el. A Nemzeti Kulturális Alap működését a kormány a különböző források jobb összehangolásával képzeli el a jövőben.

Szabó Szabolcs (független) hozzászólásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával járó átalakítást rosszul szervezettnek ítélte: elmondása szerint például zavarok mutatkoztak a tankönyvellátásban, a tanárok fizetése esetenként csökkent és a pedagógus-minősítési rendszer sem működött jól. Hiller István (MSZP) jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját továbbra is problémásnak tekinti. Kifogásolható a Balassi Intézet áthelyezése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás is – tette hozzá.  Simon Róbert Balázs (Fidesz) többek között az iránt érdeklődött, hogy indul-e ismét tornaterem-építési program az általános iskolákban, Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, mikor készül új kormányrendelet a hallgatói juttatásokról, míg Ikotity István (LMP) azt tudakolta, Balog Zoltán elégedett-e Andrew Vajnának, a Nemzeti Filmalap elnökének tevékenységével.

Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a Klik létrehozására soha nem használta a siker szót, de egy ekkora méretű átalakítás értékelésére időt kell hagyni. Egy évben például 12 millió tankönyvet kell eljuttatni az iskolákba, ehhez kell mérni azt a 38 ezret, amely nem időben juttatott el a diákokhoz – hívta fel a figyelmet. A szakiskolákba járók harmada eddig képesítés nélkül végzett, ezért is időszerű volt a rendszer átalakítása – jegyezte meg. A magyar felsőoktatás évi 500 milliárd forintos bevételéből csak 130-140 milliárdot ad az állam, a kancellári rendszer egyik legfontosabb feladata éppen az egyetemek jövedelemszerző képességének növelése lesz – közölte. Balog Zoltán beszámolója szerint a hallgató juttatásokról rövidesen új kormányrendelet készül. Összegzése szerint a nagyberuházások beszámításával valójában nőttek a kultúrára fordított összegek, az új filmfinanszírozási rendszer sikerét pedig külföldi fesztiváldíjak is jelzik. 

Balog Zoltán miniszteri jelölését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazattal támogatta.

MTI-EMMI

Fotó: MTI, Kovács Tamás