Orbán Viktornak azért van erős támogatottsága Magyarországon, mert jó politikus, képes meggyőzni az embereket saját véleményéről és arról is, hogy ez összhangban van a társadalom véleményével – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere abban az interjúban, amelyet a Lidové Noviny című cseh napilap közölt szerdán.

Balog Zoltán május közepén, a 20. prágai nemzetközi könyvvásár megnyitásakor adott interjút a konzervatív cseh napilapnak.
A miniszter elmondta, hogy Magyarországnak szüksége van az erős politikusokra, mert az utóbbi húsz évet eltékozolták. „Huszonöt éve a posztkommunista államok élén álltunk. Ezelőtt öt éve pedig az utolsók voltunk. Patthelyzet volt, amit Orbán Viktornak sikerült feloldania. Az országban egy sor konkrét és nagy dolgot sikerült megvalósítani: megreformálni a közszolgálatot, az oktatást, a közigazgatást. A képviselők száma a felére csökkent, és még több mindent említhetnénk. Mindennek már két évtizeddel ezelőtt meg kellett volna történnie” – értékelt a miniszter.

Az ellenőrzés a választók kezében van – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az erős kormány túlságosan is sok mindent tart ellenőrzése alatt az országban. “A választók döntik el, kit küldenek a parlamentbe. És minket választottak. Kétszer egymás után megkaptuk a szavazatok kétharmadát, és ez erős legitimitás” – hangsúlyozta. A Jobbik megerősödését firtató kérdésre Balog Zoltán kifejtette: “rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e jobb politikát csinálni”, mint a Jobbik. Hozzátette, hogy minden társadalomban van egy csoport, amely hajlik a szélsőség felé. “Jó politikával ezeket a szavazatokat 20 százalék alatt lehet tartani” – jegyezte meg.

Balog Zoltán az interjúban elmondta, hogy Magyarországon a romakérdést “országos problémaként” kezeli a kormányzat. “A romák ugyanis társadalmunk részét képezik, a mi jövőnk össze van kötve az ő jövőjükkel. Ez nemcsak emberi jogi probléma, hanem az állam jövőbeni fejlődési irányának egyik stratégiai kérdése is” – vélekedett az emberi erőforrások minisztere. Elmondta, hogy Magyarországon egyedi rendszere van a többség és a nemzetiségek együttélésének, a nemzetiségeknek saját önkormányzatuk van, és sikerült megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét is.

MTI

Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására Dél Franciaországban részt vettünk a saliers-i cigányok második világháborús egykori internáló táboránál tartott megemlékezésen és koszorúzáson. Itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi romákat. A tábort az 50-es években lebontották, de emlékét megőrizte a Félelem bére című világhírű film, amelynek egy részét itt forgatták.

Ezt követően Folco de Baroncelli márki – aki romák nagy barátja és segítője volt – emlékművéhez látogattunk el, ahol a város polgármestere a település emlékérmét is átadta. Majd Saintes-Maries-de-la-Mer-be mentünk, ahol részt vettünk a Szent Sára ünnep alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton. A körmenet indulását megelőzően az ünnepre érkező romák megvendégeltek bennünket hagyományos ételükkel, a paelával, majd ízelítőt adtak a francia roma virtusból gitárral, énekkel, tánccal.

A zarándoklaton több tízezren vettek részt. Ez vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra a tenger mintegy kétezer éve a két Mária (akikről a település a nevét is kapta) és Sára hánykolódó hajóját a tenger. Az ünnepi misét követően megindult a körmenet, amelynek élén Kali Sára szobrát vitték egy emelvényen végig a falu utcáin, egészen a tengerig, ahol bevitték a tengerbe és megfürdették. Innen indult vissza a menet a templomig. Malosse elnök úrral mi magunk is részt vettünk a körmenten, amely felemelő és emlékezetes élmény volt.

Koszorúzás és zarándoklat a franciaországi Saliers-ben

A magyar sport- és művészeti élet húsz személyisége, illetve egyesülete és társulata, továbbá egy gyűjtemény és egy dokumentumfilm részesült a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) fair play bizottsága által odaítélt díjban. Az eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet május 26-án.

Elismerést kapott többek között Hosszú Katinka úszó, Vajda Vilmos, a kajak-kenu válogatott volt szövetségi kapitánya, Sándor Károly labdarúgó, Monspart Sarolta tájfutó, Snétberger Ferenc gitárművész, a KSI sportegyesület és a Baltazár Színház. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy bár a sportolók célja a győzelem, nem mindegy, hogy hogyan születik meg.  ”Győzzön az, aki jobb, de igazságtalanság nélkül, azonos feltételek között” – fogalmazott.

Kamuti Jenő, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a fair play kifejezés egyetlen nyelvre sem fordítható le pontosan, ezért is használják mindenhol ezt a szókapcsolatot.  ”A fair play az alapja annak, hogy ellenfeleinkre úgy tekintsünk a sportban, mintha saját magunkkal állnánk szemben” – mondta. Kiemelte az új kategóriát, a művészeti fair play díjat, amelyből első alkalommal négyet osztottak ki.

A MOB illetékes testülete öt kategóriában – fair play életműdíj, fair play a szabadidősportban, a fair play eszméjének népszerűsítése, fair play cselekedet, a fair play eszmeisége a művészetben – ítélt oda elismeréseket.  A fair play cselekedet kategória trófeájával Hosszú Katinkát jutalmazták. Méltatásakor Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár kiemelte: amellett, hogy a 2013-as barcelonai világbajnokságon két aranyérmet nyert, előtte részt vett a 2021-es budapesti világbajnokság pályázatának sikeréért tevékenykedő csapat munkájában. ”A nemzeti ügy érdekében Katinka lemondott a felkészülés négy napjáról, ennek ellenére a medencében is helytállt” – tette hozzá.

Hosszú Katinka nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy bekapcsolódhatott a magyar pályázat győzelméért lobbizó csapat munkájába, és azt mondta: bízik benne, hogy részese lehet az elnyert világbajnokságnak.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

 A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását. A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba.

A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. 

A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását.

A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba. A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI