Magyarország akkor lehet sikeres ország, akkor lehet jövője, ha nincsenek szakadékok a társadalomban – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy, a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztathatóságáról szóló budapesti konferencián csütörtökön.

A tárcavezető az Aktívan a tudásért! című rendezvényen kiemelte: Magyarország célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és ehhez szükséges azoknak a felzárkózása, bevonása, akik kiszorultak a munka világából. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem azt szeretnék, ha az így foglalkoztatottak jelentős része eljutna addig, hogy a versenyszférában is érvényesül – közölte. A Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett rendezvényen Balog Zoltán hangsúlyozta: ha valaki tisztességesen dolgozik, még ha alacsony is a végzettsége, fontos a munkája az ország számára. Az elmúlt 25 évben nem volt olyan program, mint amilyet a jelenlegi kormány indított: kompetenciafejlesztés céljából egyszerre 50 ezer embert vontak be a képzésbe, hogy lebonthassák azokat az akadályokat, amelyek miatt nem jutnak szakmához, munkahelyhez – magyarázta. Mint mondta, ez a kompetenciafejlesztés arról szól, hogy miként lehet az ismereteket hasznosítani, szól a munkához és  az élethez való hozzáállásról, és szól a készségekről, jártasságokról. Minden ember ért valamihez, mindenki tud tenni magáért és a közösségéért, csak segíteni kell nekik – tette hozzá.

A miniszter rámutatott: az új foglalkoztatáspolitika a való életből veszi a tapasztalatokat, és “nem a segélyre nevelésben jeleskedik”, mert sokkal jobb, ha az ember valódi teljesítményt mutat fel, valódi értéket teremt. A cél a munkalapú társadalom megteremtése. Az ehhez szükséges közfoglalkoztatás azt jelenti, hogy nem segélyként adnak pénzt, hanem munkaszerződést kötnek, vagyis komolyan veszik azt, akivel törődnek, egyenrangú partnere az államnak, adófizető állampolgár, és ez valódi teljesítményre ad lehetőséget. Balog Zoltán arra is kitért, hogy az analfabetizmust fel sem mérik Magyarországon, nincsenek pontos adatok erről a jelenségről, holott vélhetően az emberek 25 százaléka funkcionális analfabéta. Az ő munkaerő-piaci esélyeik minimálisak.

Köpeczi-Bócz Tamás EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkár arról beszélt, hogy ha elfogadjuk, hogy Magyarországnak nagy a lemaradása a humán tőke, az innovációs környezet és az általános infrastruktúra tekintetében, akkor ezek közül a humán tőkének kell a leglényegesebbnek lennie. A gazdasági növekedéshez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök, a humán tőkével is foglalkozni kell – vélekedett. A helyettes államtitkár a fontos teendők között említette a szegénység elleni küzdelmet, a társadalmi kohézió erősítését, az egészségügyi fejlesztéseket, továbbá a köznevelés minőségének és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését. A konferencia célja, hogy felhívja a figyelmet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli emberek foglalkoztathatóságának lehetséges megoldásaira.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Megnyílt május 15-én a 20. prágai nemzetközi könyvvásár, amelynek Magyarország a díszvendége. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a megnyitón kijelentette: mindent meg kell tennünk azért, hogy Közép-Európa újra egy centrális erőtér legyen és a nyelvi különbségek ellenére is értsük egymást.

Balog Zoltán szerint Magyarország az idei prágai könyvvásáron nemcsak a magyar irodalmat, hanem az egész mai magyar valóságot bemutatja. Megnyitó beszédében elmondta: mindent meg kell tennünk azért, hogy Közép-Európa újra egy centrális erőtér legyen és a nyelvi különbségek ellenére is értsük egymást. Szerinte a 20. Prágai nemzetközi Könyvvásár egy újabb lehetőség, hogy utána eredjünk ennek a kimérának, amit Közép-Európának, kelet-európai életérzésnek nevezünk. Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója az MTI prágai tudósítójának kiemelte: a prágai könyvvásár fontos rendezvény és segít abban, hogy az intézet Csehországban is terjessze Magyarország jó hírnevét. “Magyarország díszvendégsége jó választás volt. Magyarország olyan ország, amelynek múltja és jelene sokat mondhat a cseheknek, és amelyet érdemes közelebbről is megismerni” – jelentette ki Jan Hamácek, a cseh képviselőház elnöke a megnyitón. Milan Stech, a cseh szenátus elnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy a “magyar kultúra nagyon eredeti, bár több mindenben különbözik a cseh kultúrától, eléggé közel áll hozzánk. A magyarok nagyon temperamentumosak, nyíltak, őszinték, s folklórjuk csodálatos”.

A Svet knihy (A könyv világa) nevet viselő négynapos rendezvényen Magyarországot és a magyar könyvkiadókat kiemelt helyen, a kiállítási palota főbejáratánál kialakított nemzeti standon sok tucatnyi kötet képviseli. A négynapos magyar program fő pillérét a díszvendégségre megjelent kötetek bemutatói, szerzői dedikálások, kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok adják. A regények és verseskötetek mellett a látogatók magyar művészeti albumot, történeti munkát és gyerekkönyvet is a kezükbe vehetnek, megízlelhetik a magyar ételeket, megkóstolhatják a magyar borokat és megismerkedhetnek a magyar néptánccal is.  A könyvvásár kísérőrendezvényein a magyar irodalmat egyebek között Tóth Krisztina, Esterházy Péter, Spiró György, Földényi F. László és Háy János fogja képviselni. A prágai könyvvásáron összesen kéttucatnyi ország több száz kiadója mutatja be kiadványait. A rendezvény négy napja a kiállított könyveken kívül számos irodalmi és könyvkiadással és -terjesztéssel kapcsolatos fórumot, szerzőkkel és kiadókkal való beszélgetést, színházi és filmelőadást kínál. A tavalyi prágai könyvvásárt mintegy 36 ezren keresték fel, az idén hasonló érdeklődésre számítanak a rendezők.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI

Cseh Tamás Program elnevezéssel új könnyűzenei programot indít a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amely idén 400 millió, majd a következő két évben legalább 100-100 millió forintot fordít a projektre a befolyó üres adathordozói díjakból – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke május 12-én Budapesten.

Balog Zoltán beszámolója szerint az Artisjushoz mint jogdíjkezelőhöz az üres merevlemezek, okostelefonok, CD-k, pendrive-ok és hasonló termékek után a vásárlók által fizetendő üres adathordozói díjból évi 4 milliárd forint érkezik be. Egy 2013-ban elfogadott törvény szerint ettől az évtől ennek 25 százalékát, azaz 2014-ben várhatóan 900 millió-1 milliárd forint közötti összeget az NKA-hoz kell átutalni. A kulturális alap ebből a bevételből indítja el a Cseh Tamás Programot, illetve további könnyű- és komolyzenei, irodalmi programokat támogat. A Cseh Tamás Programra három esztendőn keresztül évi 100-100 millió forint jut, ezt az összeget azonban idén további 300 millió forintos indulóösszeggel egészítik ki – jelentette be. A miniszter hozzátette: a pályázatok kiírásának időpontja az összegek NKA-hoz való beérkezésétől függ, de a remények szerint ősszel már át tudják utalni a nyertes pályázóknak megítélendő támogatásokat.

A tárcavezető elmondta, hét alprogramban írnak ki pályázatokat: kezdő zenekarok, kezdő előadók, kis befogadóképességű, elsősorban fővároson kívüli rendezvényhelyszínek, a zenei menedzserképzés, illetve a nemzetközi piacon való megjelenés támogatása; felvilágosító reklámtevékenység a szellemi termékekről; valamint az aktív emlékezésre, a zenei emlékek gyűjtésére való ösztönzés.

L. Simon László, az NKA leköszönő alelnöke emlékeztetett arra, hogy a kormányzatot számos bírálat érte tavaly az üres adathordozói díjbevételek 25 százalékának NKA-hoz irányítása és még korábban a PANKK program leállítása miatt, a Cseh Tamás Program elindítása azonban elmondása szerint bizonyítja, hogy a kormányzat szerint szükség van a könnyűzene támogatására, ám az eddiginél átgondoltabb formában. Mint hangsúlyozta: ahogy a program kidolgozása során, úgy a források alprogramok közötti elosztása és a pályázatok közzététele előtt is egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel. Az a döntés is konszenzus eredményeképpen született meg, hogy végül hét alprogram indul, hiszen az NKA először tízet javasolt – árulta el.

Cseh Tamás nevének használatához a zenész özvegye és a Cseh Tamás Alapítvány is hozzájárult.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kultúrára építve kell elérni a roma-felzárkózást – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a második Cigánykerék – Roma kulturális fesztivál május11-i esti gálájának megnyitóján, Budapesten.

A tárcavezető szerint a kultúra azért van, hogy lelket adjon mindannak, amit teszünk, és megmutassa honnan jövünk, mik az értékeink, mire lehetünk büszkék, hiszen ez része mindannyiunk életének. “Mi Magyarországon büszkék lehetünk a cigány kultúrára, hiszen az nemzeti kultúránk része. A zenében például nem lehet megmondani, hol kezdődik a hagyományos magyar nóta és hol végződik a cigány zene” – tette hozzá. Kiemelte: a mélyszegénységben élőknek – akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy valamire támaszkodhassanak – azt üzeni a Cigánykerék fesztivál, hogy olyan kultúrájuk van, amivel érdemes élni, amit érdemes megismerni, és érdemes azt használni.

Példaként említette, hogy az elmúlt két évben két Kossuth-díjast is adott az országnak a cigányság Szentandrássy István festőművész és Snétberger Ferenc európai hírű gitárművész személyében. Az esti gálaműsoron mások mellett fellépett a 100 Tagú Cigányzenekar, amely nemrég elhunyt elnöke, Buffó Rigó Sándor prímás emléke előtt tisztelgett, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon idén bemutatott első roma sorsjáték, a humorban, misztikumban bővelkedő Somnakaj egy-egy részletét is bemutatták. Az est programját a Grammy-díjas Lajkó Félix előadása zárta, aki cigány muzsikusokkal zenélt együtt a színpadon.

Az egész napos programon a muzsika mellett táncház és kiállítások, ételkóstolók, divatbemutatók, valamint vásár is várta az érdeklődőket az Akvárium Klubban. A második alkalommal és hagyományteremtő szándékkal megrendezett rendezvény programjai bepillantást engedtek a cigányság mindennapi életébe, és a kulturális megértésen keresztül igyekeztek közelebb vinni egymáshoz a különféle nemzetiségeket. Fellépett mások mellett a Khamoro együttes, a Free-presszionista művészcsoport, és az érdeklődők a kosárfonás és a hegedűkészítés rejtelmeibe is bepillanthattak.

A fesztiválon helyet kapott a Diósgyőr-Vasgyári Iskola tűzzománc ékszereinek kiállítása, valamint az Igazgyöngy Alapítvány által fenntartott berettyóújfalui iskola diákjainak festményeiből válogatott tárlat. A Romani Design divatbemutatóján és vásárán a legújabb modellekkel is találkozhattak a látogatók. A rendezvény összekapcsolódott a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózatának hétvégi ülésével, amelyen Balog Zoltán is részt vett. A tanácskozáson szó esett egyebek mellett a roma értelmiség utánpótlásának bázisát adó egyetemi oktatásról és szakkollégiumi hálózatokról is.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az elismerést Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye adta át május 9-én a fővárosban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: a 21. századi Magyarország sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy legyenek olyan összetartó, értékalapú közösségek, amelyekben az egyéni és a közösségi érdek erősíti egymást. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az elismerést egyebek mellett a kárpátaljai magyarság érdekében végzett önkéntes munkáért, a helyi fiatalság összefogásáért és megszervezéséért, a régió történelmi egyházaival és meghatározó társadalmi és szakmai szervezetekkel való együttműködéséért kapta – emelte ki.    

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a ünnepi beszédében kiemelte: politikai közösségük ma egy olyan közösségnek mondhat köszönetet, amely minden tekintetben példaként szolgál. Az a bátorság és elkötelezettség, az a kemény és kitartó munka, amivel szolgálják kisebb és nagyobb ifjúsági közösségeiket és ezen keresztül végső soron a kárpátaljai magyarságot és az egész nemzetet, méltó őszinte tiszteletükre és nagyrabecsülésükre – fogalmazott. A cserkészszövetség az egyetlen szervezet Kárpátalján, amely nem osztódott ketté, nem jöttek létre személyes ellentétek és ambíciók miatt különféle változatai. Senki sem akart nagyobb lenni a célnál, senki nem megélni akart a cserkészetből, hanem élni akart érte, élni akart a cserkészet nyújtotta közösség megtartó erejével – mondta Kövér László. Kiemelte: egy nemzet addig él, amíg hisznek benne, egy nemzet annyira erős, amennyire a nemzetet alkotó közösségek tagjainak a hite.

“A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség története azt mutatja, hogy van remény, azt bizonyítja, hogy a hitnek valóságteremtő ereje van. Van remény minden közösség számára, amely igazán meg akar maradni” – fogalmazott, hozzátéve: a szövetség tagjai átélték, hogy a cserkészet közösségben megélt igaz élet. Igaz élet, amely a mozgalom évszázados törvényei szerint keresi a boldogulás ösvényeit, jóra törekvő, megtanít tervezni és szervezni, végrehajtani és irányítani, és csapatmunkára nevel – fejtette ki. Kitért arra is, hogy miközben a cserkész felfedezi, megismeri és megtanulja a saját hagyományait és értékeit, megérti és megtanulja tisztelni mások értékeit és hagyományait is.
    
Popovics Pál, a szövetség elnöke úgy fogalmazott: nagyon meglepte és meghatotta őket, amikor hírt kaptak a díjról. Ez kötelez is, hogy a munkájukat még nagyobb igyekezettel végezzék – emelte ki. Ők egy kis közösség még kisebb közössége, de a hangsúly a közösségen van – tette hozzá, majd jelezte: a díjat nemcsak a saját nevükben, hanem az összmagyar cserkészek nevében veszik át. A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2006-ban alapította az elismerést, amely minden évben olyan 35 évesnél fiatalabb embernek vagy túlnyomórészt ilyen korú fiatalok közösségének adományozható, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári, keresztény, nemzeti értékközösséget. A díj egy plakettból és egy oklevélből áll, a vele járó juttatás pedig másfélmillió forint.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula