Az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként megrendezésre került firenzei Robert Capa kiállításról olasz lapok is beszámoltak. A La Nazione és a Corriere Fiorentino egyaránt terjedelmes cikket szentelt a kiállításnak és Robert Capa munkásságának. A cikkeket eredeti nyelven alább olvashatják.
(A képekre kattintva a cikkek nagyobb méretben nyílnak meg.)
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon első alkalommal adta át a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak elismerő okleveleit Budapesten. A havonta 25, 50 illetve 75 ezer forintos ösztöndíjat az osztatlan pedagógusképzésben részt vevő hallgatók kaphatják.
„A Klebelsberg Ösztöndíjat azért hoztuk lére, hogy a megerősítsük a pedagógusok hivatásának megbecsülését, a nélkülözhetetlen tudást és a tudni akarást, amivel csak ők rendelkeznek” – jelentette ki Balog Zoltán beszédében a Klebelsberg-ösztöndíjas hallgatók tiszteletére megrendezett ünnepségen a Művészetek Palotájában. A miniszter kiemelte: „Ez az ösztöndíj a jövő pedagógus-társadalmának az alapja.”
„Kimondott távlati célunk inspirálni a fiatalokat arra, hogy egyre népszerűbb legyen a pedagógusképzés. Kimondott távlati célunk, hogy ez a kizárólag osztatlan pedagógusképzésben résztvevőknek járó ösztöndíj a jelképe legyen a megújuló tanárképzésnek is, amely rámutatott: az osztatlan tanárképzésnek nincs alternatívája” – tette hozzá Balog Zoltán.
A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre, a diplomaszerzést követően álláshely biztosítása, továbbá valamennyi tanárszakot, szakpárt – elsősorban a természettudományos tanárszakokat, hiányszakokat, szakpárokat – választó tanárjelöltek számának növelése, a hazai köznevelés szakos tanári ellátottságának megerősítése.
Az Ösztöndíj 2013/14-es tanévre meghirdetett, első felhívására összesen 529 darab pályázat érkezett, a bírálati eljárás lezárását követően a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság 437 pályázatot terjesztett fel szerződéskötésre. A pályázatok elbírálásánál a fő szempont a hiányszakok pedagógus-igénye volt, ezt követte a pályázó felvételi eredménye, a munkavállalási régió érintettsége a választott hiányszak esetében, végül a pályázó szociális helyzete. Így 112 hallgató havonta 75 ezer, 293 hallgató havonta 50 ezer, s 32 hallgató havonta 25 ezer forint ösztöndíjban részesül.
A megítélt összeg az ösztöndíjas hallgató képzési időszakának első és második félévére vonatkozik. A képzési időszak 2. évfolyamának 1. félévétől a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság által meghatározott súlyozott tanulmányi átlagszintekhez / kreditindexhez igazodik majd az ösztöndíj mértéke. Ha a hallgató jól teljesít, a teljes képzési időn keresztül havi ösztöndíjban, összesen akár több mint 3,5 millió forintban is részesülhet.
Az ösztöndíjat nyert hallgatók a szükséges mellékletek benyújtása után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) kapott visszaigazolást követően 5 napon belül, szeptemberig visszamenőleg, egy összegben kapják meg az első félévre esedékes ösztöndíjat, majd ezt követően félévente legfeljebb két részletben várható az ösztöndíj.
Az ösztöndíjasok teljes listája a KLIK honlapján olvasható, s az alábbi linken keresztül érhető el:
Robert Capa Olaszországban 1943-1944 címmel a világhírű magyar születésű fotográfus Itáliában készült világháborús képeiből nyílik kiállítás péntek este Firenzében az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként.
A tárlatot megnyitó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek pénteken telefonon rendkívül sikeresnek értékelte a Martonyi János magyar és Franco Frattini akkori olasz külügyminiszterek által kezdeményezett kulturális évadot.
Több mint száz kiállítás, koncert, konferencia, filmnap, divatbemutató, gasztronómiai és egyéb rendezvény zajlott Olaszország 17 városában, így Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Palermóban, Bolognában vagy Padovában – emlékeztetett a miniszter, aki a számos magyarországi esemény közül a Szépművészeti Múzeumban február 16-ig látogatható Caravaggiótól Canalettóig című, “világszínvonalú” kiállítást emelte ki.
Balog Zoltán elmondása szerint az évad sikerét jelzi, hogy az olasz szervezők szívesen folytatnák azt, míg a Magyar Turizmus Zrt. számai a siker egy másik aspektusára világítanak rá: az Olaszországból hazánkba érkezett látogatók száma az utóbbi időszakban 10 százalékkal növekedett. A rendezvény Facebook oldalára érkezett kattintások nagy száma azt mutatja, hogy sikerült a fiatalok felé is nyitni – fűzte hozzá.
A firenzei Alinari Nemzeti Fotográfiai Múzeumban – Európa legrégibb ilyen intézményében – Robert Capa 1943 és 1944 között készült 78 képéből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) válogatásában.
Lengyel Beatrix kurátor, az MNM Történeti Fényképtárának vezetője az anyag 2013. szeptemberi római bemutatásakor az MTI-nek elmondta: a háborús tudósító 1943 júliusától, a szövetségesek szicíliai partraszállásától a salernói második partraszálláson, majd Nápolyon át Montecassinóig és a Róma környéki, 1944 februári anziói partraszállásig örökítette meg az itáliai háborús hónapokat és a lakosság reagálását az eseményekre.
Ezt az anyagot Olaszországban kiállításon 2013 előtt még nem látták – jegyezte meg a kurátor. A kulturális évad adta a lehetőséget, hogy az MNM anyagából az Olaszországban készült háborús fotókat kiválogassák és kiállításon bemutassák.
Balog Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy a Firenzében február 23-ig látható kiállítás iránt több más olasz város, többek között Palermo is érdeklődik.
(Forrás: MTI, Kép: Panoramio)
A Die Welt című német konzervatív lap Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével közölt interjút a romaintegrációról hétfői számában.
A lap online kiadásában is megjelent, Százezer roma tanul új szakmát Magyarországon című interjúban a miniszter kifejtette, hogy a 2010-es kormányváltás idején az ő kezdeményezésére állították fel a romaintegrációval foglalkozó államtitkárságot, és Orbán Viktor miniszterelnök személyes kezdeményezésére vették fel a magyar uniós elnökség napirendjére az európai romastratégia ügyét.
Kiemelte, hogy a stratégia végrehajtásához kapcsolt átfogó monitoringeljárás Magyarországon „annyira jól működik, hogy az EU követendő példaként ajánlja” a tagállamoknak. Az unióban Magyarország elsőként érte el a felzárkózási stratégia első szakaszára kitűzött célokat, és hamarosan elkészül a stratégia frissített változata – tette hozzá.
Így támogatják a fiatalokat
Az eredményeket ismertetve elmondta, hogy „teljesítményorientált” támogatási programok segítik a rászoruló fiatal romákat születéstől a munkavállalásig. Az iskolaérettséget megalapozó korai fejlesztés részeként bevezették, hogy öt- helyett hároméves kortól lesz kötelező az óvoda, továbbfejlesztették az előző kormány idején kidolgozott „jó koncepciót”, a Biztos Kezdet programot, az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamában tanuló diákok támogatását szolgáló ösztöndíjprogramot pedig kiterjesztették a szakiskolákra – fejtette ki a miniszter.
Arra a felvetésre, hogy a roma gyerekek elkülönített, szegregált oktatásának támogatásával vádolják, kifejtette, „hatalmas botrány”, hogy a gyerekek kárára politizálnak, akik ezzel vádolják. Az ügyben érintett, görög katolikus egyházi fenntartású iskola a helyi közösség „teljesen normális” iskolája, amely „mintaszerűen felszerelt”, és a szülők azért járatják oda a gyerekeiket, mert ott laknak. Az intézményben nem zajlik „kényszerítetten szegregált” oktatás, ennek ellenére „minden erővel és a gyerekek kárára szét akarnak rombolni egy jó iskolát” – mondta Balog.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e mérhető eredményei az integrációs stratégiának, azt mondta, hogy a korábbinál többen végzik el az általános iskolát, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetű jelentkezőknek járó pluszpontok révén kétezer olyan fiatal tanulhat, akinek korábban erre nem lett volna lehetősége. Kiterjesztik az egyházakkal együttműködve indított szakkollégiumi programot is, amelyben egyelőre 180 hallgató vesz részt – tette hozzá.
Képzési program indul
Arra a felvetésre, hogy a roma közösség többsége továbbra is szegénységben él, elmondta, hogy a közfoglalkoztatás területén teremtett 200 ezer munkahely közül 35 ezret romák töltenek be, és hamarosan elindul egy „hatalmas képzési program”, amelyben 100 ezren vesznek majd részt.
Az interjú készítőjének, Boris Kálnokynak arra a felvetésére, hogy az ilyen programok csak akkor hoznak tartós eredményt, ha a résztvevők el tudnak helyezkedni a magángazdaságban, a miniszter kifejtette, hogy az állam adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzi a beruházásokat a hátrányos helyzetű területeken.
A szerző az interjú mellett egy terjedelmes riportot is készített egy háromnapos tréningről, amelyben az állam és az egyház által közösen indított ösztöndíjprogram keretében felsőoktatási tanulmányokat folytató roma fiatalok vettek részt. Az Élni. Szeretni. Kitartani című, balatonszárszói keltezésű írásban a szerző kiemelte, hogy a kormány egy „roma értelmiségi réteg megteremtésére” törekszik, ami „az Orbán-kormány talán legnagyobb és legambiciózusabb kísérlete a romastratégiával összefüggésben”.
A riport és az interjú megjelent a Berliner Morgenpost és a Hamburger Abendblatt című lap online kiadásában is.
(Forrás: MNO.hu)
A képre kattintva az oldal nagyobb méretben nyílik meg
Az emberi erőforrások minisztere vasárnap Esztergomban, a Becket Szent Tamás emléknapon arról beszélt, hogy Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, “nem lesz belőlük előrevivő központi erő”.
A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből “először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.
Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.
Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, “nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére” – mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette, “annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik”.
Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. “A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni” – tette hozzá.
Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. “Enyhén aggódnak” viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” – fogalmazott a diplomata.
A konferenciát megelőzően ökumenikus szertartást tartottak Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.
Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.
Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.
Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.