Címke: hírek

Balog Zoltán: 21. századi múzeumok épülnek a Városligetben

A kormány várakozásai szerint a Liget Budapest projektben olyan új múzeumépületek jönnek létre a Városligetben, amelyek a 21. század színvonalán járulnak hozzá a főváros építészeti örökségének gazdagításához, ugyanakkor tisztelettel kezelik a történeti örökséget – mondta el a projekt március 3-i budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett: az öt új épületre – amelyekben hat intézmény kap helyet – négy külön pályázatot írtak ki február 27-én. Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületeire egy-egy, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületére pedig egy közös felhívás jelent meg. Hangsúlyozta, hogy ilyen nemzetközi tervpályázat utoljára több mint 100 éve volt Magyarországon. A miniszter kiemelte: erőteljes építészeti gondolatokat megfogalmazó épületeket szeretnének, amelyek képesek növelni Magyarország és Budapest ismertségét és a fenntartható építészet elvárásainak is megfelelnek. A tizenegy tagú nemzetközi zsűri a tervek szerint decemberben hirdet végeredményt; a múzeumok 2018-ra készülhetnek el összesen 75 milliárd forintból. A kormány idén 677 millió forint támogatást szán a projekt költségeire – közölte. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kormány feladata lesz, hogy a szükséges pénzeszközöket biztosítsa a beruházásra, még akkor is, ha a kezdődő EU-költségvetési ciklusban korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre a közép-magyarországi régióban felhasználható források.

Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a nemzetközi tervpályázat a Városliget komplex megújítását és fejlesztését célzó Liget Budapest projekt része. A projekt teljes költsége 150 milliárd forint lehet. Az összeg magában foglalja az öt új múzeumépület mellett többek között egy világszínvonalú új nagycirkusz építését, az állatkert területének jelentős bővítését, a ligeti tórendszer rehabilitációját, a Városliget teljes zöldfelületének rekonstrukcióját és bővítését, egy Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont felépítését, valamint a Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukcióját és bővítését.

A miniszteri biztos elmondása szerint a jelentős részben parkosítandó Ötvenhatosok tere alá tervezett mélygarázs oldja meg a liget és környékének parkolási gondjait, az Új Nemzeti Galéria alatt is létrejön egy mélygarázs, meg fog szűnni ugyanakkor az M3-as autópályára a ligeten át tartó autóforgalom. A liget egészének mintegy 60 százaléka tényleges zöldfelület, ez biztosan nőni fog. Ha valahol kisebb zöldfelületek be is épülnek, azt máshol többszörösen visszakapja a liget. Baán László hozzátette, hogy a várhatóan évi egymillió új turistát a fővárosba vonzó, így viszonylag hamar megtérülő Liget Budapest beruházásnál nemcsak közpénz felhasználását tervezik. Elárulta, hogy az OTP Bankkal tárgyalásokat folytatnak például az egyik új múzeumépület felépítésének finanszírozásáról.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Felújított háziorvosi rendelőt adtak át Csepelen

Felújított háziorvosi rendelőt adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 3-án Csepelen. Az önkormányzati forrásból megvalósított beruházás 99 millió forintba került. Az épület a korábbi négy helyett mostantól nyolc körzet egészségügyi ellátásáért felel.

Balog Zoltán a nyolc praxis működésének helyet adó Szent István úti épület jó példája annak a kormányzati szándéknak, hogy az alap- és szakellátás megerősítésével csökkenjen a jóval drágább kórházi ápolási napok száma. A miniszter szerint a felújítás jó példája az öngondoskodásnak, szemben az elmúlt évtizedekkel, amikor „mindenki illetékes volt, eközben senki sem vállalta a teljes felelősséget” a finanszírozásban és a működtetésben. Hangsúlyozta, a jól gazdálkodó városvezetés eredményeihez nagyban hozzájárult az is, hogy az állam átvállalta az önkormányzati adósságokat, így Csepelét is, hozzátéve, a városrész az elmúlt négy évben sokat tett azért, hogy csökkenjen a helyhatóság adóssága.

Az emberi erőforrások minisztere kijelentette: 2014. február végén nincs Magyaroszágon olyan települési és megyei önkormányzat, amely adóssággal rendelkezne. Ezerkétszáz milliárd forintot vállalt át a központi költségvetés adósságátvállalás címén. A miniszter jelezte, a rezsicsökkenés jegyében a most felújított és átadott rendelőintézet sem fizet rezsit, azt teljes egészében az önkormányzat vállalta magára.

Németh Szilárd, Csepel polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, a beruházás másfél évet vett igénybe, az épület kívül-belül megújult, és javult a műszerezettség is.  A polgármester emlékeztetett, hogy 2003-ban az akkori kormány elvette a csepeli Weiss Manfréd Kórházat, és az intézmény betagozódott a XX. kerületben található Jahn Ferenc Kórházba. Ezért úgy döntöttek, hogy a kórházat segítik lehetőségeikhez mérten. Az önkormányzat több műszert is vásárolt már az intézménynek, de emellett számos más egészségügyi területen is beruháztak. Kiemelte például, hogy a kerület átvállalja a humán papillomavírus (HPV) elleni oltás finanszírozását, azt a kerületben élő minden 12-13 éves lány megkapja. Emellett számos programmal – időskorúak ellátása, fogyatékkal élők munkába állásának segítése, Erzsébet-program – segítik a rászorulókat. A polgármester megemlítette például, hogy a kerületben ingyenes a bölcsődei ellátás.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A holokauszt-emlékévről tájékoztatta izraeli tárgyalópartnereit Balog Zoltán

A magyarországi holokauszt-emlékév programjáról tájékoztatta az izraeli Jad Vasem intézet vezetőit  Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és több megállapodást is aláírt vendéglátóival a január 20-án véget ért, kétnapos hivatalos látogatása során.

Balog Zoltán már negyedik alkalommal járt Izraelben, és a Jad Vasem Holokauszt Intézetet is többször felkereste. Január 20-i látogatásán aláírt egy megállapodást Avner Salevvel, az intézet igazgatójával az érvényben lévő tanárcsere egyezmény egy évvel történő meghosszabbításáról. Az emberi erőforrások minisztere részletesen ismertette vendéglátóival a magyar holokauszt-emlékév programját. Támogatásukat kérte a nemzetközi tekintéllyel rendelkező intézet tudásának, szakmai eredményeinek a felhasználásához mind a józsefvárosi pályaudvaron épülő Sorsok házához, mind más projektekhez. Tárgyalópartnerei ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják a kérést.

A megbeszélés során a partnerek megfogalmaztak néhány „kritikus kérdést”, például a német megszállás budapesti emlékműve kapcsán. „Nyilvánvalóvá tettem, hogy ez nem a felelősség áthárításáról, hanem arról a történelmi tényről szól, hogy 1944. március 19-én  valóban megszállta egy idegen hatalom Magyarországot” –  mondta a miniszter. „Az emlékmű az áldozatoknak szól, minden áldozatnak, és természetesen a magyarországi zsidóság áldozatai is köztük vannak” – hangsúlyozta. A Sorsok házával kapcsolatban a Jad Vasem vezetői utaltak arra: „ők azt szeretnék, hogy az általános emberi szenvedés mellett világos legyen, hogy a zsidó emberek, a zsidó gyerekek a zsidóságuk miatt szenvedtek” – idézte fel a beszélgetést a politikus, aki válaszában a vitás kérdések tisztázására bíztatott. A holokauszttal kapcsolatban „számos fejezetet újra kell nyitni, nagyon fontos, hogy meghallgassuk egymást, és minden állásponttal küzdjünk meg. Nyilván, amelyik emberi méltóságot sért, azt vissza kell utasítani, azzal nincs mit vitatkozni – hangsúlyozta.

A miniszter szerint szakmai vitát kell folytatni. „Nem a politikusok dolga, hogy igazságot tegyenek. A szakma dolga, hogy megvitasson olyan tényeket, amelyekről esetleg az egyik mást gondol, mint a másik. Arra bátorítanék mindenkit, használja ki a holokauszt-évet arra, hogy az elmaradt vitákat ebben az ügyben lefolytassuk, hogy reálisabb képe legyen Magyarországon a közvéleménynek arról, mi is történt, így a felelősség kérdéséről is” –  jelentette ki. Balog Zoltán közölte: éppen egy nappal az elutazása előtt a zsidó oktatási kerekasztallal aláírt egy megállapodást, amelyben minden általuk kifogásolt ponton rögzítették, „hogy a nemzeti alaptantervben hogyan fogják tanítani nemcsak és talán nem is elsősorban a holokausztot, hanem azt a közös zsidó-magyar történelmet, ami több mint ezer éves, és ami a XIX. században különösen, de a XX. század elején is nagyon sok közös komoly eredményt hozott.

A Jad Vasem intézetben tett látogatása után Balog Zoltán Limor Livnattal, a Likud  befolyásos személyiségével, Izrael kulturális miniszterével tárgyalt. Két megállapodást is kézjegyükkel láttak el: egy régóta tervezett egyezményt, amelynek alapján a két ország kedvezményeket nyújt egymásnak a saját területükön folyó filmforgatásban, valamint egy kulturális munkaprogramot, amely a következő három évre meghatározza az együttműködés kereteit. Ennek részeként számos csereprogram lesz, többek között a zsidó államban lép fel az állami népi együttes, az izraeli filharmonikusok Magyarországra látogatnak, és Izraelben is bemutatják a Robert Capa kiállítást, akinek személye szintén a közös zsidó-magyar kulturális történelem része.

Az emberi erőforrások minisztere a látogatás során felkereste az Ezer Weizman volt izraeli államfőről elnevezett intézetet is, ahol  magyar ösztöndíjasokkal beszélgetett.

MTI

 

Ingyen járhatnak majd a tartós tankönyvek – interjú a Magyar Nemzetben

A Magyar Nemzet interjúja Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével szociális ügyekről, a családok támogatásáról, köznevelésről, a pedagógusok jövőjéről.

Ingyen járhatnak majd a tartós tankönyvek

Balog Zoltán: Ne cipelje egy gyerek a szülei hátrányos helyzetének terhét

FARKAS MELINDA

Erősíteni kell az egyes intézmények közötti együttműködést annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban kiderüljön, ha egy gyermek veszélyben van a családjában – jelentette ki lapunknak Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szerint óriási siker a pedagóguspálya presztízsének helyreállítását segítő Klebelsberg Ösztöndíjprogram. A tankönyvellátás állami kézbe vételének célja a gyermekek közötti különbségek csökkentése, és az egységes tudásminimum átadása. A tankönyveket saját fejlesztéssel, kiadóvásárlással vagy tartalomvásárlással biztosíthatják.

A z oktatás jelentős átalakítása zajlott az elmúlt négy évben, ám a PISA-felmérés szerint mégis romlott a magyar diákok eredménye. Ez mivel magyarázható?

– Ez az eredmény a 13 évesek teljesítményét mérte, akik még jócskán a jelenlegi oktatási reformok előtt sajátították el az alapokat, hiszen 8 éve kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. Sajnos az előző kormányzati ciklusok oktatáspolitikája alapján pontosan ilyen eredményekre számítottunk. Hibás lépés volt például a teljesítményértékelés eltörlése, ahogy az is, hogy kizárólag a kompetencialapú mérésekre koncentráltak. Mi két dologra összpontosítottunk: egyrészt a világos követelményrendszer felállítására, másrészt az iskola hátrányokat növelő hatásának felszámolására. Rossz az a rendszer, amelyben az iskola visszatükrözi a társadalmi problémákat, és képtelen arra, hogy egy hátrányos helyzetű gyerek hátrányait csökkentse.

– Ön szerint mikor lehet az eredményekben is látszata az oktatás átalakításának?

– Ha a PISA-mérésre gondol, ahol hetedik, nyolcadik osztályosokat mérnek, akkor 10-13 év múlva. Természetesen már a jelenlegi elsősöknél is látszódhat javulás, őket majd hat-hét év múlva mérik fel. Azt azonban látni kell, hogy a mi programunk nem az iskolában kezdődik. Ma a hátrányos helyzetű gyerekek nagy többsége 6 éves korában iskola éretlen, és ha mégis bekerülnek az iskolába, hátrányuk már szinte behozhatatlan. Ezért olyan fontos a hároméves kortól kötelező óvodáztatás bevezetése, ami jövőre valósulhat meg. Háromés ötéves kor között kell elsajátítani az alapvető szocializációs ismereteket, civilizációs normákat. Az iskoláskor ehhez már késő. Igyekszünk korábban segíteni: a Biztos Kezdet Gyerekházakban azoknak a 3 év alatti gyermekeknek segítünk a szülők bevonásával, akiknek a családjában nem biztosított a gyerek egészséges fejlődése. Nem lehet, hogy egy gyerek egész életében a hátán cipelje a szülei hátrányát.

– Miért kellett egy évvel kitolni a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetését?

– A Fidesz-frakció így döntött, én pedig ezt elfogadtam. Főként a fővárosi polgármesterek aggódtak, hogy idén még nem lenne elegendő férőhelyük. Folytatjuk az óvodafejlesztési programot, így a jövő szeptemberi bevezetéssel már nem lehet gond. Szerintem most sem lett volna, de megértettem mások aggodalmát, még ha meglepő is, hogy éppen a legtehetősebb önkormányzatok ezek.

– A pedagógusok bére a tavalyi emelés után most januárban is nőtt. A pedagógusok elégedettek?

– Tény, hogy egy átállás mindenkire pluszterheket rak. Nem elsősorban fizikálisan, inkább mentálisan. Másképp alakul az oktatás szervezése, az órabeosztás, esetleg változik az iskola vezetése. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy a változás megvalósítása csak úgy méltányos, ha ahhoz egy nagyarányú béremelést is rendelünk. A tapasztalat az, hogy a pluszpénznek örülnek, a plusztehernek kevésbé. Pedig ez a két dolog összetartozik.

Szeptemberben újabb béremelés lesz, jövő januártól pedig bevezetjük a minősítési rendszert, amely szintén jelentős jövedelememelkedést jelent majd a kvalifikált, jól képzett pedagógusoknak.

– Ebben a tanévben vezették be az egész napos iskola modelljét, amelynek lényege, hogy alapesetben délután négyig tart az iskola. Ez kezdetben, főként a sajtóban, ellenkezést váltott ki, mára azonban lenyugodtak a kedélyek.

– A kezdeti elégedetlenség egy félreértésen alapul. Szeptemberben bevezettük, hogy délután 4-ig pedagógiai tartalmú foglalkozásokat kell tartani, amivel segítjük mind a felzárkózást, mind a tehetséggondozást. Ha azonban 4 előtt szeretne eljönni a gyerek az iskolából, a szülőknek írásban kell azt kérniük az igazgatótól. Emiatt volt a tanév eleji – nem kis mértékben a sajtó által gerjesztett – felháborodás. Én idáig ugyanis még egyetlen olyan esetről sem hallottam, amikor az intézményvezető nem engedte volna el a gyereket, ha a szülő azt írásban kérte. A valódi egész napos iskola, amire már most is van törvényi lehetőség, azonban más rendszerben működik: délelőtt és délután is vannak tanórák, természetesen az órák között hosszabb szünetekkel. Szeretném, ha ezt szélesebb körben alkalmaznánk, de ez nyilván egyeztetéseket igényel.

– Januártól állami feladat lett a tankönyvellátás. Az iskolák évfolyamonként, tantárgyanként két könyvből választhatnak majd. Miért van szükség a tankönyvek számának csökkentésére?

– Az, hogy a tankönyvellátás állami feladat, közhely. Ám az elmúlt húsz évben mégsem volt ez egyértelmű, és részben a piaci erőviszonyok határozták meg, hogy milyen tankönyvekből tanultak a gyerekek. Ez olyan helyzetet teremtett, hogy az állam már nem tudott teljes felelősséget vállalni a kiadványok tartalmáért és az ellátás biztonságáért. Egységes tudásanyag kell, egyfajta nemzeti tudásminimum, amit minden gyereknek ugyanúgy biztosítunk. Olyan könyveket fogunk választani, amelyek megfelelnek a Nemzeti alaptantervnek, és jónak tartjuk őket.

– Ki dönti el, hogy melyik lesz a választható két könyv? Magánvagy állami kiadó adja-e majd ki ezeket?

– A szakmai szervezetek bevonásával a minisztérium választja majd ki a kiadványokat. Ha olyan könyvet választunk, amit egy magáncég fejleszt, és az megfelel a követelményeknek, akkor magánkiadó adja majd ki, ha pedig olyat választunk, ami állami fejlesztésű, akkor azt a minisztérium erre megfelelő költségvetési szerve fogja kiadni. Nekem elsősorban tartalmi elvárásaim vannak a választható kiadványokkal kapcsolatban, hogy ezt hogyan biztosítja a köznevelési államtitkárság, az az ő feladatuk. Az eszközök sokfélék: vásárolhat kiadót, de vehet könyvet is, amit aztán átdolgoz a Nemzeti alaptantervnek megfelelően, és természetesen saját fejlesztésű tankönyveink is lesznek. A cél nem az, hogy a jelenlegi tudást és tapasztalatot semmibe vegyük, hanem hogy azt felhasználjuk, és hozzátegyük a magunkét. Az a legfontosabb, hogy a XXI. század nyelvén és színvonalán adjuk át azt a tudást és szemléletet, amely erősíti a nemzeti közösséget és versenyképessé teszi a jövő nemzedékét. Az elmúlt húsz évben az oktatás színvonala attól függött, hogy egy adott településnek milyenek volt az anyagi lehetőségei. A tankönyvcsomagok esetében is ez volt a helyzet: az egyes kiadványok ára között óriási a különbség. A tankönyvellátás állami kézbe vétele is egy eszköz az esélykülönbségek csökkentésére. Annál is inkább, mert felmenő rendszerben néhány éven belül Magyarországon minden diák ingyen kapja majd a tartós tankönyvet. – Idén először lehetett pályázni a Klebelsberg-ösztöndíjra, amely jelentős támogatást nyújt a pedagógusképzésben, különösen a hiányszakokon tanulóknak.

– A program legfontosabb üzenete a tanári pálya megbecsültségének visszaállítása. A pedagógusoknál az egyik legmagasabb a pályaelhagyók aránya, sokan „emelt szintű titkárnőképzésnek” használták a képzést. Azt kívánjuk hangsúlyozni a hallgatóknak, hogy számítunk rájuk, megbecsüljük őket. A képzés minősége is sokat javult, ma egy egész éves mentorált gyakorlati tanítás is a része. Egy ideig a kötelező gyakorlat tantárgyanként 15 óra volt. Jelenleg 437-en részesülnek támogatásban, vagyis a tavaly osztatlan pedagógusképzésre felvételt nyert fiatalok egyharmada ösztöndíjat kap: 32-en 25 000 forintot, 293-an 50 000-et és 112-en a maximális 75 000 forintot kapják.

– Milyen szempontok alapján differenciáltak?

– Figyelembe vettük, hogy a pályázó diák hiányszakon tanul-e, és fontos tényezőként kezeltük a hallgató szociális helyzetét is. Szempont volt az is, hogy az ország melyik részéből jött, és ott az ő képesítése várhatóan hiányszakma lesz-e. A negyedik tényező a felvételi eredmény volt. Az ösztöndíjprogramnak köszönhetően népszerűbbek lettek a hiányszakok: míg 2012-ben négy fiatal jelentkezett mesterszakon kémiatanárnak, addig ebben a tanévben osztatlan képzésben már 108-an. A fizika- és matematikatanári pályán is hasonló tendencia figyelhető meg. Magam is meglepődtem, hogy ilyen gyorsan és látványosan javultak a mutatók. Az ösztöndíjat első körben egy évre kapták meg a hallgatók, a felsőbb évfolyamokon a tanulmányi teljesítmény is bekerül az elbírálási szempontok közé.

– Január 1-jétől lépett életbe a gyed extra, és kiterjesztették a családi adókedvezményt is. Ez a kettő jelentős többletjövedelmet hagy a kisgyermeket nevelőknél, akár dupla ellátást hagy a fiatalok zsebében. Milyen hatást vár ettől?

– 1982 óta folyamatosan csökken a magyar lakosság létszáma, amire végre reagálni kellett. Az egyik fő feladat az volt, hogy olyan ösztönzőt találjunk, amely segít abban, hogy az anyák minél fiatalabb korban vállaljanak gyermeket, hiszen a tapasztalatok szerint az első gyermek vállalása, különösen a diplomásoknál, egyre későbbi időpontra tolódott, így egyszerűen nem maradt idő újabb gyerek vállalására. A fiatalabb korban történő gyermekvállalás ösztönzésére irányul a diplomás-gyed bevezetése. A másik feladat az volt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot. Annál jobb döntést nem tudok elképzelni, mint hogy munkába állás esetén is jár majd az ellátás, ami igenis megillet minden anyát függetlenül attól, hogy emellett dolgozik-e vagy sem. Az ösztönzők mellett azonban van még egy nagyon fontos szempont a családtervezésnél, ez pedig a kiszámíthatóság. Mégiscsak ijesztő, hogy az ellenzék már azzal fenyegeti a fiatalokat, hogy jó, hogy most örülnek a gyed extrának, de fél év múlva már nem biztos, hogy lesz ilyen ellátás.Ha lehetőséget kapunk egy újabb négyéves kormányzásra, a gyed extra mindenképp marad.

– Azt gondolja, hogy a baloldali pártok gyed extrával kapcsolatos kommunikációja olyan erős hatású lehet, hogy eltántorítja a fiatalokat a gyermekvállalástól?

– Elbizonytalanító hatása mindenképp lehet, hiszen a szocialisták egyszer már üzentek a fiataloknak, amikor az előző ciklusban három évről két évre rövidítették a gyedet és a gyest, illetve egy tollvonással megszüntették az otthonteremtési támogatást, amit persze előtte még néhány miniszterük felvett.

– Januártól jelentősen emelkedett az ápolási díj összege. Bevezettek egy új ellátási formát is, a kiemelt ápolási díjat. Az érintettek azonban foglalkoztatási jogviszonyt szeretnének.

– Egy nagyon fontos lépést tettünk előre, hiszen az érintettek jelentős része januártól jóval több pénzt kap, mint eddig. A szociálpolitikában egyszerre egyet kell lépni, nem szabad kapkodni. A dolog másik fele az, hogy ennek a kormánynak valóban az a törekvése, hogy foglalkoztatási jogviszonyt hozzon létre az olyan területeken, ahol az érintettek társadalmilag hasznos feladatot végeznek. Ez egy lehetséges alternatíva, de az ügy napirendre kerüléséhez még sok szakmai vita lefolytatása szükséges.

– A nevelőszülők januártól már foglalkoztatási jogviszonyban láthatják el feladatukat. Ez évtől a szakellátásba bekerülő 12 év alatti gyerekeket családban kell elhelyezni. Lesz elég nevelőszülő?

– Szerencsére már három éve elkezdtünk ezen dolgozni, és az intézkedések hatására folyamatosan javult a helyzet. Az új, emelt óraszámú képzéseken sok az új, leendő nevelőszülő, így biztosan mondhatom, nem lesz gond a gyermekek elhelyezésével. Nagyon fontos lépés volt az örökbefogadás megkönnyítése is. Lelkipásztorként korábban magam is láttam olyan eseteket, amikor évek teltek el egy gyermek kiválasztásától a kicsi hazaviteléig. Ez embertelen dolog volt. Ma már akár a kórházból is haza lehet vinni a gyereket.

– A gyermekvédelmi jelzőrendszert az utóbbi időben több bírálat is érte. Sokszor hónapokba telik, mire egy bántalmazott gyereket kiemelnek a családból. Egyesek szerint túl kevés a szakember.

– Én nem a szakemberhiányban látom a problémát, hanem a különböző szervek közötti együttműködés hiányosságaiban. Ha van értelme a különböző ágazatok egy minisztériumban történő összefogásának, akkor éppen ez az. A köznevelési, a gyermekvédelmi és az egészségügyi rendszer még hatékonyabb összekapcsolását kell megvalósítani, hogy az orvos vagy a pedagógus azonnal jelezzen és cselekedjen, ha bántalmazásra, vagy más komoly problémára utaló jelet fedez fel a gyermeken. Ezen az együttműködésen kell javítani. A szigetszentmiklósi ügy is alátámasztja, hogy a nevelőszülői hálózat megerősítése jó és fontos lépés volt, hiszen a bántalmazott gyerekek a nevelő szüleiknek beszéltek a korábbi szörnyűségekről.

– Készül a szociális dolgozók életpályamodellje is, amelynek első lépése, hogy januártól az ágazati dolgozók 5–11 százalékos bérpótlékban részesülnek. Lehet bővebbet tudni erről?

– Elkezdődtek a szakmai egyeztetések. Ezen a területen is rendet kell tenni. Le kell fektetni a szakmai elvárásokat, és pontosan meg kell határozni, hogy milyen feladatok ellátásához hány ember kell. A szociális területen ma is vannak olyan, állam által ellátott feladatok, amelyeknek a szükségességéről nem vagyok meggyőződve, és léteznek párhuzamos ellátások is, amelyeket fel kell számolni. Mindemellett fontos, hogy a gazdasági helyzet által nyújtott lehetőségeinkhez képest a szociális szférában dolgozók megbecsülését az anyagiakban is érvényesítsük. Ezért kezdtük az életpályát ezen a területen a bérpótlék érvényesítésével. Végre a magyar állam, először 1990 óta, abban a helyzetben van, hogy tudja, ki milyen indokolt ellátást kap, az mennyibe kerül, s hány emberre van szükség ezen feladatok ellátásához. Ezek nélkül a tényadatok nélkül nem lehetett életpályát, előmeneteli rendszert építeni. Most már lehet.

Kép: mno.hu

Dunaújváros csaknem hatmilliárdos maradék adósságát átvállalja az állam

Dunaújváros megmaradt, 5,84 milliárd forintos adósságállományát is átvállalja az állam – közölte az emberi erőforrások minisztere csütörtöki dunaújvárosi sajtótájékoztatóján.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly mintegy 11 milliárd forintot már “hozott a városnak”. Most a fennmaradó adósságot is átvállalja az állam – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kormány számára már az első adósságátvállalás előtt is világos volt, hogy a települések további fejlődésének gátja az adósságteher és a kapcsolódó kamattörlesztések. Ezért az országosan 1200 milliárd forintos adósságállományból első körben 880 milliárd forintot vállalt át az állam, február közepéig a többit is átveszi – mondta.

A miniszter kiemelte: az adósságrendezésért cserébe azt várják, hogy a települések saját fejlesztéseikre koncentráljanak, és közben ne legyen újabb adósságuk. Úgy vélte, hogy a fejlesztéseket lehetőség szerint helyi és környékbeli vállalkozásoknak kell elvégezni, mert így erősödhet meg a helyi gazdaság.

Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, a város volt fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a kormány megszabadította az országot az IMF-hiteltől, majd a településeket az adósságuktól. Jelezte, hogy “a kormány jóvoltából” július közepétől már NB1-es labdarúgó mérkőzések megrendezésére is alkalmas lesz a stadion. 600 millió forintból befejezik az évekkel korábban elkezdett beruházást, elkészül a villanyvilágítás, beléptető rendszert építenek ki, valamint újrafüvesítik a pályát – mondta.

Úgy vélte, hogy a paksi erőmű tervezett bővítése miatt szükséges a térségben a műszaki- és mérnökképzés megléte, amelyhez az önállóan működő Dunaújvárosi Főiskola további fejlesztése kell. Ebben is kérte a kormányzat segítségét.

Cserna Gábor (Fidesz) polgármester szerint a miniszteri bejelentésnek óriási jelentősége van, az önkormányzatnak pedig felelősséggel kell bánnia a most megkapott lehetőséggel. Hozzátette: a következő 7-8 évben a már beindult gazdaságélénkítő fejlesztések mellett továbbiak indítását tervezik. Jelezte, hogy tárgyalásban vannak különböző cégekkel, amelyek munkahelyeket hozhatnak a városba, de ugyanilyen fontosnak nevezte a helyi kis- és közepes vállalkozások bevonását a település életébe.

A városközpont most tartó felújításával kapcsolatban megjegyezte: “acélvárosból polgári város lesz Dunaújváros”, amely a mai kor igényeit kielégítő városközponttal és sok hiányzó funkcióval bővül idén.

Galambos Dénes Fejér megyei kormánymegbízott közölte, hogy a megye 108 települése közül 85 településnek volt adóssága, összesen több mint 500 milliárd forint. Megemlítette, hogy a mostani kormánydöntéssel a dunaújvárosi járás városai közül Pusztaszabolcs 20 millió, Ercsi 34 millió forint adósságtól szabadult meg.

MTI, EMMI