Mintegy 11 milliárd forintból felépült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Csillagpont épülete, amelyet az emberi erőforrások minisztere adott át szerdán Miskolcon.

Balog Zoltán elmondta: tudják, hogy az itt élőknek milyen problémákkal kell küzdeniük, ezért partnereknek kell lenniük. “Ma ennek az akaratnak a gyümölcsét, eredményét szemlélhetjük” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: a kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak, fontos ugyanis számukra ez a régió.

A miniszter közölte, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb, és a térség számára is az egyik legfontosabb fejlesztése valósult meg a helyiek által Csillagpont kórházként ismert beruházással. Az ország második legnagyobb ágyszámmal rendelkező egészségügyi intézménye jött létre, ahol évente 80 ezer fekvőbeteget látnak el 1428 aktív és 543 krónikus ágyon.

A járóbeteg-ellátás évi forgalma mintegy egymillió, ami azt jelenti, hogy naponta több mint 2700 beteg fordul meg a kórházban – sorolta a részleteket a tárcavezető, hozzátéve: a betegek gyógyulásáért mintegy 3500-an dolgoznak.

Balog Zoltán hangsúlyozta, a beruházás az egész térségre kiterjedően biztosítja az idegsebészeti, traumatológiai, onkológiai és sugárterápiás, illetve az intervenciós kardiológiai ellátást. Szintén térségi központja a gyermekek egészségügyi ellátásának, országos feladatot lát el az őssejt-transzplantáció terén, míg egész Kelet-Magyarország számára biztosítja a gyermekek égéssebészeti ellátását.
A miniszter kitért arra, hogy a beruházáson túl jelenleg is folytatódik a kórházban az onkológiai centrum korszerűsítése 1,2 milliárd forintos költségvetéssel.

Balog Zoltán szerint ha azt akarjuk, hogy a Felső-Magyarország elnevezés ne csak történelmi emlék legyen, hanem program, akkor úgy kell megerősíteni ebben a térségben a gazdaságot, az oktatást, a felsőoktatást, a turizmust, és minden más ágazatot, hogy az itt élőknek legalább annyi esélye legyen, mint Magyarország más, szerencsésebb vidékén lakóknak. A tárcavezető ezzel utalt a Csillagpont kórház létrehozására, amellyel ez a cél már itt sikerült.

A tárcavezető ismertetése szerint Magyarországon mintegy száz kórház van, a kórházi ellátás területén olyan fejlesztések történtek, amelyek a betegellátást európai, 21. századi színvonalra emelik. A kórházak közül kilencven állami fenntartású, és több mint nyolcvanban történtek fejlesztések az elmúlt időszakban, több milliárd forintos beruházás valósult meg Kelet- és Nyugat-Magyarországon egyaránt – jegyezte meg.

MTI, EMMI

Fotó: Bartos Gyula, EMMI

A bibliafordító Károli Gáspárra emlékeznek szűkebb hazájában, Abaújban azzal a programmal, amelynek keretében egyedi kormánydöntés alapján megújítják a gönci és a vizsolyi templomot, múzeumot és konferenciaközpontot létesítenek.

A 450 millió forintos fejlesztésekről szóló megállapodást szerdán Göncön írta alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke és Hörcsik Richárd (Fidesz) országgyűlési képviselő. Balog Zoltán az eseményen úgy fogalmazott: azokat a kincseket, amelyek a kulturális emlékezetet alkotják, meg kell becsülni, meg kell őrizni az utókornak, és ez különösen érvényes a magyar nyelv újjászületésének bölcsőjére, Göncre, Vizsolyra. Mint mondta, “őrizni kell értékeinket, és rendben kell tartani, megújítani mindazon épületeket, amelyek a kulturális értékeinknek helyet adnak”.

Hangoztatta: a nyelv menedék, erős vár tud lenni, ez a vidék, Felső-Magyarország pedig pontosan tudja, hogy miért fontos megőrizni ezeket az emlékeket, és továbbadni a következő generációknak. A miniszter beszélt arról, hogy a nemzet felemelkedése egyszerre nyugszik ezeken a történelmi, lelki tényezőkön és a versenyképességen, az ipar, a gazdaság fejlesztésén, az egészségügy megerősítésén.
A megállapodásról szólva kijelentette: “egyszerre őrizzük a múltat és építünk a jövőnek”.

Csomós József arról szólt, hogy a Károli-program elsősorban fejlesztésekről, beruházásokról szól. Megújul a bibliafordító temploma, a gönci katolikus templom, a vizsolyi református templom. Vizsolyon – ahol az első magyar nyelvű bibliát nyomtatták – múzeum is épül, Göncön pedig konferenciaközpont. Mint mondta, a gönci templom olyan állapotban van, mint 540 évvel ezelőtt, amikor a helybéliek megkeresték a Kassán vendégeskedő Mátyás királyt, hogy segítsen nekik, mert összedől a templomuk. A templomban régészeti feltárásokat is végeznek. A vizsolyi templom teljes külső és belső felújítása is megtörténik, az összes freskót restaurálják.

A tervek szerint a templom melletti épületet is felújítják, ebben két kiállítóteremből, látogatóközpontból álló múzeumot alakítanak ki. A püspök közlése szerint a gönci katolikus és a vizsolyi református templom műemlék, idegenforgalmi látványosság is, ám szakrális tér, emlékezni, tudományos rendezvényeket, előadásokat tartani egyik helyen sem lehet. A gönci, puritán, nem műemlék 450 férőhelyes református templom azonban kis átalakítással konferenciateremként is szolgálhat. A fejlesztések várhatóan 2015 augusztusára fejeződnek be.

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a biblia első teljes magyar fordítása, 1586-ban kezdte meg, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

MTI-EMMI

Harmincnégy fiatal elhelyezésére szolgáló ifjúsági szálláshelyet adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Komárom-Esztergom megyei Kömlődön április 1-jén.

A szálláshelyet a Kerényi Béla Református Diakóniai Intézmények lakóotthonának tetőterében alakították ki. A miniszter a település református templomában a szálláshely átadása előtti hálaadó istentiszteleten hangsúlyozta: a fiataloknak közösségre van szükségük. Elmondta, fontos, hogy magyarok vagyunk, és a Kárpát-medencei magyarok közösségéhez tartozunk, fontos a hitbeli közösség, de ebben a közösség a lényeg.

Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott bejelentette, hogy fűtéskorszerűsítésre és napelemekre 41 millió forintot nyert a lakóotthon, a fogyatékosokat támogató szolgálat egy kisbuszt kapott, amellyel a környező településekről könnyebben juttathatják el a foglalkoztatóba a fogyatékkal élőket. Bogáth István, a helyi református gyülekezet gondnoka elmondta: a szálláshely kialakításához a Rendezett Életek Világa Alapítvány nyújtott be pályázatot. Az alapítványt az intézményben gondozott fogyatékkal élők szülei alapították. A pályázaton mintegy 16 millió forintot nyertek. A 310 négyzetméteres tetőtérben nyolc szobát alakítottak ki a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel. A májustól októberig működő szálláshelyen összesen 34 vendéget helyezhetnek el. Elsősorban a velük kapcsolatban álló, szintén értelmi fogyatékosokat gondozó intézményekből várnak idelátogatókat.

A szálláshely valamennyi berendezési tárgya, háztartási eszközökkel együtt a református egyház kapcsolatai révén adományként érkezett Németországból. Kömlőd református egyházközsége az elmúlt 8 év alatt 260 millió forint támogatást nyert el. Az összegből foglalkoztatóházat, majd lakóotthont és támogató szolgálatot hoztak létre középsúlyos és halmozottan fogyatékos felnőtteknek, miután 2004-ben az önkormányzattól romos állapotban visszakapták a gyülekezet egykori általános iskoláját. A több épületből álló intézményben ötven fogyatékkal élő felnőttet foglalkoztatnak.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A 2010-től 2014-ig terjedő kormányzati ciklusban Magyarország kórházi kapacitásának egyharmada megújult – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 1-jén a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás. A magyar kormány tisztában van vele, hogy egy élhetőbb Magyarországnak egyik legfontosabb alapfeltétele az erős egészségügy. Célként fogalmazta meg, hogy a fejlesztés minden részterületre kiterjedjen, és átfogja az egészségügyi ellátás összes elemét.

Balog Zoltán felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kecskeméti kórház 2010-ben és 2011-ben is az év kórháza volt.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az önkormányzat azért vett fel hitelt, hogy az Európai Unió pályázatához a szükséges önerőt biztosítsa. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, arról beszélt, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzása is a tervek között szerepelt, de akkor elmaradt a felépítése. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek ide – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy ez most megvalósul.

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjének építése 2011 februárjában kezdődött. Az ötemeletes épület mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű. Az új épületszárnyat és a régi hotelépületet előcsarnok köti össze. A Póluskórház projekt keretében felépített új részleg az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el. A beruházás révén a 34 éve két telephellyel működő megyei kórház egy helyen, a legmodernebb műszerekkel fogadja a betegeket. Az új kórházi szárnyban anya-gyermek központ, valamint szív- és érrendszeri centrum is működik majd. A tervek szerint az átköltözés az év végéig befejeződik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A 2010-től 2014-ig terjedő kormányzati ciklusban Magyarország kórházi kapacitásának egyharmada megújult – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere április 1-jén a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ átadásán.

A tárcavezető elmondta, hogy az ország mintegy 90 kórházából minden másodikban az elmúlt hónapokban átvágták a szalagot, bokrétaünnepséget tartottak vagy letették az induló fejlesztések alapkövét. Hangsúlyozta: Bács-Kiskun megyében sikerült legjobban az integráció, mert nincs olyan kórház a megyében, ahol ne lenne valamilyen fejlesztés, megújulás. A magyar kormány tisztában van vele, hogy egy élhetőbb Magyarországnak egyik legfontosabb alapfeltétele az erős egészségügy. Célként fogalmazta meg, hogy a fejlesztés minden részterületre kiterjedjen, és átfogja az egészségügyi ellátás összes elemét.

Balog Zoltán felidézte, hogy a Bács-Kiskun megyei kórházat mint megyei közkórházat 1854-ben alapította a város, és kezdetben havonta 15-20 beteget tudott ellátni. Mára az intézmény az ország legnagyobb kórházai közé tartozik, a járóbeteg-ellátás éves forgalma megközelíti a másfél milliót, és évente mintegy 60 ezer fekvő beteget lát el. 2013 januártól a Kiskunfélegyházi Városi Kórház és a Kalocsai Szent Kereszt Kórház beolvadásával 1766 ágyon, három városban, öt telephelyen fogadják a betegeket. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kecskeméti kórház 2010-ben és 2011-ben is az év kórháza volt.

Bányai Gábor (Fidesz-KDNP), a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az önkormányzat azért vett fel hitelt, hogy az Európai Unió pályázatához a szükséges önerőt biztosítsa. Zombor Gábor (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere, aki a kórháznak 2006-ig a főigazgatója volt, arról beszélt, hogy az 1980-ban átadott megyei kórházban még egy szárny felhúzása is a tervek között szerepelt, de akkor elmaradt a felépítése. Azóta mindenki azon dolgozott, hogy az új szárny megépüljön, és az Izsáki úti telephelyről a 34 évvel korábban ott maradt osztályok átkerüljenek ide – mondta a polgármester, hozzátéve, hogy ez most megvalósul.

A Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új kórházi tömbjének építése 2011 februárjában kezdődött. Az ötemeletes épület mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű. Az új épületszárnyat és a régi hotelépületet előcsarnok köti össze. A Póluskórház projekt keretében felépített új részleg az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el. A beruházás révén a 34 éve két telephellyel működő megyei kórház egy helyen, a legmodernebb műszerekkel fogadja a betegeket. Az új kórházi szárnyban anya-gyermek központ, valamint szív- és érrendszeri centrum is működik majd. A tervek szerint az átköltözés az év végéig befejeződik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula