A világnak akkor tudjuk bemutatni értékeinket, ha tudjuk, mi a miénk – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Koszta József festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitóján a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban március 30-án.

Az, hogy egyetemessé váljon az, ami a miénk, a magyar kultúrpolitika, kultúrdiplomácia feladata – mondta Balog Zoltán az ünnepélyes megnyitón, amelyen mások mellett részt vett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár, Lengyel Gyöngyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, valamint Kovács Gábor, a KOGART alapítója. „Van Csontvárynk, Kosztánk, Tornyaink, Muzsikásunk, csak föl kell ismerni, meg kell mutatni, és akkor, ha akarjuk, a magyar Alföld a világ közepévé is válhat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: „nekünk már most is az”.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjében kifejtette, a csángó-székely szülők gyermekeként született Koszta József egy kis tanyán Szentes mellett telepedett le. 1917 és 1948 között a korszak ízlésének formálójává, befolyásolójává, és mindannak a megfogalmazójává vált, amit Alföldnek nevezünk, amit alföldi érzésként ma is érezhetünk. A festőművész európai, sőt világszínvonalon mutatta be e tájegység, emberi közösség értékeit. Koszta József volt egyedüliként képes a táj lényegét úgy megragadni, hogy az a világ bármely táján érthető és érezhető azok számára, aki festményeit megcsodálják.

 A Hódmezővásárhelyen június végéig látható tárlaton másfél száz festményt, grafikát, emellett eredeti dokumentumokat, fotókat, személyes tárgyakat mutatnak be. A Tornyai-múzeum két szintjén berendezett, a festőművész munkásságáról minden eddiginél teljesebb képet adó kiállítás gerincét a szentesi Koszta József Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és a KOGART-gyűjteményből érkezett művek adják, de kölcsönzött a tárlatra alkotásokat számos más magán- és közgyűjtemény is.  A látogatók megcsodálhatnak több, korábban lappangónak gondolt képet, és olyan külföldön született, korábban még a nagyközönségnek be nem mutatott alkotásokat, amelyek stílusukban elütnek az életmű gerincétől.

MTI

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar kormány nevében azt kéri, hogy Szlovákia plusztámogatással, illetve lehetőséget adva a csökkentett létszámra teremtsen olyan helyzetet, hogy a magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében.

Balog Zoltán március 27-én Budapesten Dusan Caplovic oktatási miniszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozót a visegrádi négyek felsőoktatási minisztereinek tanácskozása előtt tartották. Az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy ebben a félévben Magyarország adja a V4-ek elnökségét, és ennek részeként kerül sor a szakminisztériumok találkozójára. Elmondta, a magyar elnökség prioritása a kutatás-fejlesztés és innováció területén megvalósuló tapasztalatcsere volt, és ezen belül komoly hangsúlyt fektettek az ösztöndíj-programra. Tőlünk Szlovákia veszi át az elnökséget, ezért a négy országot érintő témákat tekintették át a találkozón.

A magyar tárcavezető kifejtette: a V4-országokból 17-en tanulnak Magyarországon ösztöndíjprogram keretében, és további diákokat fogadnak a program részeként a nyugat-balkáni országokból. Azt szorgalmazzák, hogy ha lehetséges, ezek a diákok a fogadó ország nyelvén tanuljanak, így ugyanis nagyobb lehetőség van a kulturális találkozásra. Balog Zoltán beszámolója szerint a találkozón a szlovák és a magyar oktatási reformmal összefüggésben kitértek a kistelepülések kisiskoláinak helyzetére, életképességére, finanszírozására, valamint a roma kisebbség oktatási perspektíváira. Arról is szó volt, hogyan tudják versenyképessé tenni az oktatási rendszert, s nagyon fontosnak nevezték a szakképzés reformját is.

Speciális probléma a nemzetiségi oktatás – emelte ki, hangsúlyozva: azt kérik, Szlovákiában legyenek olyan plusz támogatások, és lehetőség csökkentett létszámra, hogy magyar nyelvű iskolákat ne kelljen bezárni az oktatási reform keretében, illetve olyan értelmes integráció alakuljon ki, amely nem veszélyezteti a magyar nyelvű oktatást. A magyar fél hasonló ígéretet tesz a szlovák kisebbségre vonatkozóan Magyarországon. Balog Zoltán elmondta: az elmúlt évben emelkedett a szlovák tannyelvű iskolák száma.

Dusan Caplovic a képzési rendszer hatékonyságának fontosságát hangsúlyozva jelezte: szeretnék emelni a természettudományos tárgyak és a matematika oktatásának színvonalát. Beszámolója szerint semmilyen probléma nem származik abból, ha a magyar nyelvű szakiskolák használják a magyar nyelvű tankönyveket, s üdvözölte a diákcserét ösztönző programokat is. 

A szlovák miniszter hozzátette: a nemzetiségi oktatás területén nagyon hálás a magyar miniszternek azért, hogy személyesen támogatja a szlovák nyelv oktatását Magyarországon. A szlovák oktatási reform nem vezethet ahhoz, hogy egyszerűen becsukják a kislétszámú iskolákat – szögezte le, hozzátéve: náluk az önkormányzatok a fenntartói az iskoláknak. Támogatja, hogy az oktatás ne csak szlovák, hanem az összes nemzetiségi nyelven magas színvonalon történjen, hogy egyforma esélye legyen mindenkinek. Dusan Caplovic szerint sosem volt ilyen jó kapcsolat a magyar és a szlovák szaktárca között.
    

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Megújult az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély és parkja, a beruházást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át csütörtökön. A 18. században épült, az utóbbi évtizedekben jelentősen leromlott kastély 2,4 milliárd forintból, zömmel uniós forrásból újult meg.

A miniszter kiemelte: a kormány 2010-től azt bizonyítja, hogy mennyire fontos számára a történelmi jelentőségű helyek megőrzése, a jövő generációk számára is vonzóvá formálása. Balog Zoltán szólt arról is, hogy az unió talán leghátrányosabb térsége az edelényi, ugyanakkor az európai építészet egyik csúcsa ez a kastély és “most visszaadjuk azt a gazdagságát, ami volt”.

Véleménye szerint egy kastély ma nem lehet csupán történeti emlékhely vagy éppen turisztikai látványosság, hanem egy élettel teli kulturális közössé térnek is kell lennie. Az a cél, hogy ez a kastély is élettel teljen meg és az itt élők életének része legyen – mondta Balog Zoltán. Hozzátette, hogy kultúra nélkül nincs felemelkedés, nincs felzárkózás, felzárkóztatás, a legszebb történeti és kulturális tereinket őrizni kell és ebben a városban is szükség van egy emblematikus épületre.

Balog Zoltán mindehhez hozzátette: a kormánynak az a szándéka, hogy Magyarország “kastélynagyhatalom” legyen. Az épületek számát tekintve azok vagyunk és ha minden kastély állaga olyan lesz, mint az edelényié, akkor teljessé válik ez a szándék – jegyezte meg a miniszter.

A kastély falai között egykor volt járásbíróság, földhivatal, börtön, szovjet főparancsnokság, fűszerraktár, öregek napköziotthona, óvoda és szükséglakás egyaránt. Majd évekig üresen állt, pusztulása drámai volt.
A főleg uniós támogatásból 2009-től nemcsak a barokk kastélyépületet, de a csaknem 50 hektáros barokk kastélyparkot is felújították, visszaállítva a kastély környezetének szigetjellegét. A rekonstrukciónak köszönhetően ismét lenyűgöző látványt nyújt Magyarország hetedik legnagyobb kastélya helyreállított homlokzatával, rekonstruált falszíneivel, páratlan rokokó falképeivel.

A munka még nem fejeződött be teljesen, mintegy 900 millió forintból rendezik be a kiállítótereket és helyreállítják az angolparkot is.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

2020-ig évente egymilliárd forintot szeretne a Kormány a tehetséggondozást segítő programokhoz hozzátenni – közölte az emberi erőforrások minisztere a Bonis Bona-díjak átadásán, kedden a fővárosban.

Balog Zoltán kiemelte: tavaly több mint 349 ezren ajánlották fel az adó erre a célra fordítható egy százalékát. A magyar társadalomban van fogadókészség a tehetségekre és szándék is a támogatásukra – állapította meg a miniszter, hozzátéve: bízik benne, hogy abban a küzdelemben, aminek a célja a minőségi munka, a jelen lévő pedagógusok szövetségesek. Kiemelte: felfedezni, segíteni kibontakozni, kísérni, megőrizni a tehetséget, ez a pedagógusok dolga, amit ma szeretnének elismerni. A tehetség ugyanis olyan adomány, ami visszájára is üthet, ha nem megfelelően bontakoztatják ki – jegyezte meg a tárcavezető. 

Bonis bona discere, vagyis jótól jót tanulni. Ez a latin közmondás a névadója a díjnak, s a tehetségnél az az egyik legfontosabb: “felébreszteni a fogadókészséget és azt ébren is tartani” – mondta Balog Zoltán. Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenni – idézte a miniszter Robert Capa világhírű fotográfust, majd hozzátette: ez számára azt jelenti, hogy a tehetség nem magánügy, hanem a közösség ügye; arra a határokon belül és kívül egyaránt szükség van.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége elnöke köszöntőjében azt mondta: mindenkinek “a hajtóereje az elismerés”, ezért fontos, hogy erre is időt szánjanak. A kitüntetést 2013 tavaszán a Nemzeti Tehetség Program keretében alapította az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A díjjal a tehetséggondozás területén kiemelkedő pedagógusokat szeretnék elismerni. Kedden életműdíj, kiváló versenyfelkészítő, kiváló tehetséggondozó kategóriákban osztottak ki elismeréseket, amelyeket összesen 63-an vettek át. Az ünnepséget azért e napon tartották, mert március 25-e Bartók Béla születésnapja, ami hagyományosan a tehetség napja a Kárpát-medencében. 

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Claudia Yang zongoraművész több évet élt Magyarországon, ikerlányai is hazánkban születtek. Elkötelezettségét a magyar nemzet és kultúra iránt már számos alkalommal bizonyította. Február 13-án Pekingben Pro Cultura Hungarica emlékplakettetadományoztam neki a magyar zenekultúra magas művészi szintű, önzetlen és elhivatott megjelenítéséért. Március 25-én egy baráti beszélgetés erejéig ő látogatott meg engem.

Március 26-án este fél 8-kor a felújított Pesti Vigadóban a MÁV Szimfonikus Zenekarral és Carlo Ponti dirigálásával ad koncertet. 

Nagyszerű élménynek ígérkezik, aki teheti, vegyen részt rajta.

Fotó: EMMI, Bartos Gyula