A családok megerősítését és középpontba állításukat nevezte az elmúlt négy év egyik legnagyobb kormányzati eredményének az emberi erőforrások minisztere március 22-én a budapesti Millenárison tartott egész napos családi rendezvényen. 

Balog Zoltán a programsorozatra kilátogató több száz család között külön köszöntötte a Down-szindrómásokat a március 21-i világnap alkalmából, majd arról beszélt, a kormány az elmúlt években megpróbálta a munka világát a nők számára is kedvezően alakítani, hogy ha úgy döntenek, akkor a gyereknevelés mellett dolgozni is tudjanak. A miniszter a családpolitikai intézkedések között fontos lépésnek tartja azt is, hogy idén január 1-jétől a saját család nélkül élő gyerekek már nem intézetekbe, hanem családokhoz, nevelőszülőkhöz kerülnek. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy a nevelőszülői tevékenységet „önálló foglalkozássá”, munkaviszonnyá alakították.

A tárcavezető a Családünnep Magyarországgal elnevezésű programon a gyerekvállalásról szólva egy mondást is idézett, amely szerint a legnagyobb ajándék a gyerekeknek az, ha kistestvért adnak nekik. A Családháló.hu által szervezett rendezvényen a miniszter és Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a „tavaszköszöntés” alkalmából szalagokat kötött a Millenárison felállított Életfára, majd irodalmi és fotópályázatok díjait osztották ki.

Soltész Miklós Családháló-díjakat adott át védőnőknek, bölcsődei és óvodai dolgozóknak, gyerekorvosoknak, valamint a civil szervezet munkatársának. Az államtitkár a díjátadás alkalmából arról beszélt, hogy a szülők, valamint a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók felelőssége közös a gyereknevelésben, és arra biztatta a szülőket, hogy ezt a felelősséget bátran merjék átadni a szakembereknek. Soltész Miklós a rendezvényen az elmúlt négy év családokat érintő intézkedéseit felidézve kiemelte, a 2010 előtti „erkölcsi és anyagi romboláson” akartak változtatni. Szerinte a korábbi kormányzat alatti „rossz szemlélet” akkor kezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő 2004 őszén azt mondta, hogy az öregecskedő feleségeket le lehet cserélni. Szerinte ez után olyan mértékű rombolás indult el, amit kész csoda, hogy átvészelt az ország. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2000 és 2010 közötti időszak volt az, amikor az úgynevezett Ratkó-unokák megszülethettek volna, ám ezt akkor nem használták ki, ezért volt szükség a gyors családpolitikai lépésekre, ezek között utalt a GYES három évre történő visszaállítására, a családi adókedvezmények bevezetésére, illetve kiszélesítésére, a lakásépítési szociálpolitikai támogatás bevezetésére.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula 

A tihanyi bencés apátság olyan, csaknem ezeréves tradíciót jelenít meg, amely nélkül Magyarország jövője sem képzelhető el – mondta az emberi erőforrások minisztere március 22-én az apátsági templomfelújítás első ütemének átadásán.

Balog Zoltán beszédében úgy fogalmazott, ha van valahol értelme a hely szelleméről beszélni, akkor az a tihanyi bencés apátság, aminek olyan erős a kisugárzása, hogy képes egymással szemben álló embereket is kibékíteni. „Ebben az országban nagy az éhség a tiszta szóra, a világos beszédre, az igazságra és az igazságosságra. Tihany mindig is azoknak a találkozóhelye volt, akikben megvolt ez az éhség”- mondta a miniszter. Hozzátette, nemcsak ennek a templomnak van szüksége renovációra, hanem az országnak is lelki, szellemi megújulásra. 

A tárcavezető kiemelte, fontos, hogy a magyar állam és az egyház méltó módon ápolja a múltat. Ez olyan turisztikai vonzerő lehet, amely gazdasági szempontból sem lényegtelen. A templom régóta zajló rekonstrukciójának befejezéséhez a kormány 145 millió forinttal járult hozzá a miniszter közbenjárására – hangzott el a rendezvényen.

Az apátságot 1055-ben alapították, barokk temploma egy középkori altemplomra épült rá. A bencés rend 1990-ben kapta vissza a plébániát, majd négy évvel később a monostort is, amelynek jelenleg kilencfős a szerzetesi közössége. A templom belső felújítása több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött el. Az apátság rekonstrukciós munkáinak befejezését az állami támogatás teszi lehetővé. Az első ütemben az eredeti barokk stílushoz igazodva burkolták a padozatot, megújult az épület lábazata, padjai, valamint a templomhajó faborításai, valamint a világítás és a hangosítástechnika is. Ezen kívül a templom alatti kripta is új téglaburkolatot és világítást kapott. A beruházás második ütemében ez év végéig készül el a templom nyugati homlokzatának festése, nyílászárókat cserélnek a rendház egyes részein, valamint restaurálják a kripta sírfeliratait.

Korzenszky Richárd tihanyi perjel arról beszélt a rendezvényen, hogy Tihany valamilyen formában jelképezi a magyarságot. Nagyon sok magyar és külföldi látogat el a történelmi emlékhellyé is nyilvánított helyszínre, és nem mindegy, hogy mit látnak itt – tette hozzá. Külön köszönetét fejezte ki a kivitelezőknek, akiknek, ahogy mondta: szívügye volt ez a munka. Hangsúlyozta, az apátságban értékőrzés történik, de ezzel párhuzamosan értéket is teremtenek. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen, amelyet a megújult templomban tartottak, úgy fogalmazott: a tihanyi bencés apátság nemcsak Tihanynak fontos, hiszen ez a hely az ország egyik spirituális központja, így belső megújulása az ország megújulásának is szimbóluma.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kortárs magyar képzőművészet nemzetközileg legelismertebb alakja, Reigl Judit életművéből nyílt kiállítás Űr és extázis címmel pénteken a Ludwig Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a Frankofón Fesztivál keretében. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki elmondta: a Reigl-kiállítás az egész világot megmozgathatja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitójában elmondta: Reigl Judit „élete, hitvallása és művészete akár egy filmsorozatot is megérdemelne”. Az 1923-ban született művészt az ötvenes években a diktatúrából a szabadságba menekülve „a szürrealizmus pápája”, André Breton galériájában az irányzat új felfedezettjeként ünnepelték. Reigl Judit azonban rövidesen szakított a szürrealizmussal, hogy saját útját járhassa, és eljuthasson az automatikus írásig, a gesztusfestészetig.

A miniszter hozzátette: a BTF-nek a Reigl-kiállítás lehet az egyik olyan programja, amelynek hírére New Yorktól Párizsig sokan ellátogatnak majd Budapestre. Ő az egyetlen kortárs magyar művész, akinek a világ összes vezető múzeumában megtalálhatók a munkái; egy hete például a New York-i Metropolitan Múzeum a birtokában lévő három Reigl-festmény mellé további hatot válogatott be gyűjteményébe – jelentette be a tárcavezető.

„Egy olyan művészt mutatunk be, aki nemcsak követte, de maga is formálta a késő modernizmus és a kortárs művészet nagy trendjeit” – mondta a kiállítás megnyitóján Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója, hozzátéve: Reigl Juditnak ez az eddigi legnagyobb és legteljesebb magyarországi életmű-kiállítása.

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete felidézte: Reigl Judit azon magyar művészek egyike, akik a 20. században Franciaországot választották új hazájuknak. „Rozsda Endrével vagy Hantai Simonnal együtt mesélte el azt a drámai történetet, amelynek nem szabad többé megismétlődnie” – jegyezte meg. Rozsda Endre kiállítása nemrég zárult a Magyar Nemzeti Galériában, míg Hantai Simon munkáival rövidesen a Lumúban találkozhat majd a budapesti közönség – hívta fel a figyelmet a nagykövet, aki hangsúlyozta: Franciaország büszke arra, hogy menedéket nyújthatott olyan művészeknek, akik saját hazájukban már nem tudták megtalálni az alkotói szabadságot. 

Germain Viatte, a párizsi Centre Pompidou volt igazgatója megemlékezett arról, hogy a Lumú kiállítását Kopeczky Rónával együtt rendező Makláry Károly a Műcsarnokban 2005-ben hozta létre az első magyarországi Reigl-kiállítást, míg a Pompidou Központ már 1994-ben kiállítást rendezett számára.  „Hiába ismerjük a művészt régóta, a mai napig elementáris erővel hatnak ránk munkái” – méltatta Reigl Juditot a művészettörténész, hozzátéve: a magyar származású alkotó még kilencvenévesen is hihetetlen energiával fest.

A Lumú tárlata Reigl Judit gazdag életművéből a június 22-ig látogatható kiállításon 90 alkotást vonultat fel egyszerre kronologikus és tematikus csoportosításban.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

 A firenzei Uffizi Képtár gyűjteményének magyar önarcképeiből rendezett, Festők a tükörben című kiállítással nyílt meg a 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) március 21-én a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM). Az eseményen Balog Zoltán ünnepi beszédet mondott, melyben kiemelte: a megújult rendezvénysorozat idén az előző évinél kétszer több helyszínnel és programmal várja a közönséget, és kétszer akkora kormányzati támogatásban részesül.   

Nemrég a selfie lett angol nyelvterületen az év szava. Népszerűsége nem véletlen, hiszen antropológiai szükséglet, hogy a dolgokhoz hozzárendeljük alkotójuk arcát – mondta a megnyitó beszédében az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: napjainkban a selfie-k, azaz az önarcképek okostelefonokkal készülnek, egykor azonban ecsettel festették őket; ez évszázadokon keresztül kevesek kiváltsága volt, és az önportrékat is csak kevesek tekinthették meg. Az Uffizi Képtár már a reneszánsz óta válaszol erre az igényre, és mára gyűjteményében 24 magyar önarckép is található. A világhírű múzeum úgy állít művészi értéket, hogy egyúttal kanonizál is: aki fellelhető az Uffizi falain, az a legszűkebb művészeti elitbe tartozik – hangsúlyozta a miniszter. A miniszter felidézte: magyar festők munkái 1872-től vannak jelen a képtárban, ahol jelenleg 21 magyar művésztől 24 önarcképet őriznek. Ezeket a munkákat az Uffizi 2013 októberében önálló kiállításon mutatta be Firenzében, a budapesti közönség pedig a tárlat egy bővített verziójával találkozhat. Az Uffizihez méltó festők ma is alkotnak Magyarországon, ezt jelzi, hogy Keserü Ilona és Fehér László a mostani kiállítás kapcsán felkérést kaptak arra, hogy önarcképeikkel gazdagítsák a világhírű gyűjteményt – mondta a tárcavezető. A két alkotást Firenzébe szállításuk előtt a BTM közönsége is megtekintheti.

Balog Zoltán a Budapesti Tavaszi Fesztiválról szólva kiemelte, hogy a megújult rendezvénysorozat idén az előző évinél kétszer több helyszínnel és programmal várja a közönséget, és kétszer akkora kormányzati támogatásban részesül. Felidézte: a kiállításon három munkával is szereplő Csók István különösen kedves számára, hiszen a festő Úrvacsora című képének 13 évesen, konfirmáláskor megkapott reprodukciója jelentette számára az első igazi képzőművészeti élményt.

Tarlós István főpolgármester köszöntőjében emlékeztetett: Firenze a reneszánsz kultúra bölcsője és fellegvára, talán nincs olyan művészetkedvelő, aki ne tervezné, hogy ellátogat a toszkán városba. Most 24 olyan festmény érkezik az Arno partjáról, amelyek egy része teljesen ismeretlen Magyarországon. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere hozzátette: a BTM tárlatának szponzoraiként fontosnak tartották, hogy a sikeres firenzei kiállítás után a magyar közönség is megismerhesse ezeket a munkákat. Cristina Acidini, a firenzei múzeumok főfelügyelője az Uffiziről szólva elmondta, hogy a kiállítás Európa első modern múzeumából érkezik, amely évszázadok óta gyűjti a művészettörténet remekműveit az antikvitástól a kortársakig. Az önarcképgyűjteményt Leopoldo de’ Medici alapította 1664-ben, és az mára műfajában a világ legnagyobb kollekciója lett. Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a BTF Operatív Testületének elnöke a fesztivál megrendezését övező összefogást méltatta, amely a kormányzat, a főváros és a turizmus között jött létre, és amely lehetővé tette, hogy idén a BTF keretében 20 bemutatóval, 6 világpremierrel, összességében több mint 170 programmal várják a közönséget. Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője hozzáfűzte: több mint 50 helyszín ad otthont a fesztivál rendezvényeinek március 21. és április 6. között. Giovanna Giusti, a firenzei Uffizi Képtár gyűjteményi igazgatója a megnyitó előtt az MTI-nek elmondta, hogy az önarcképgyűjtemény nagy részét, köztük több magyar festményt, a Corridoio Vasarianóban állítják ki.

Fehér Ilona és Veszprémi Nóra kurátorok koncepciója szerint a Firenzéből érkezett 24 önarckép mellett ugyanazon alkotók egy-két Magyarországon őrzött munkáját is láthatja a közönség. A kurátorok kiemelték többek között idősebb Markó Károly félkész állapotban maradt önportréját, melyet a festő fia fejezett be az Uffizi felkérésére, továbbá Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és Victor Vasarely alkotásait. Csók István önarcképéről szólva a kurátorok felhívták a figyelmet a kép hátterében megfestett, Kék bálvány című, Velencében őrzött munkára, amely a kiállítás alkalmából először látható hazánkban.

Magyarországról legutóbb Lakner László önarcképe került be az olasz múzeum kollekciójába, amely a budapesti kiállítás kapcsán felkérte a Magyar Nemzeti Galéria szakembereit, hogy ajánljanak két kortárs magyar festőt, akiknek munkáival tovább gyarapodhat a gyűjtemény. Ekkor esett a választás Fehér Lászlóra és Keserü Ilonára. Az Uffizi Képtárral közösen rendezett tárlat július 20-ig látogatható a BTM Vármúzeumának földszinti kiállító termeiben.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula