Párbeszédre van szükség, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 20-án Tihanyban a Közös jövőnk – Közös felelősségünk című, a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttéléséről szóló konferencián az apátsági látogatóközpontban. A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a zsidókkal való párbeszéd ne korlátozódjon a holokauszt tragédiájára.

A Közös jövőnk – Közös felelősségünk című konferencia a szaktárca és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében jött létre. Balog Zoltán beszédében idézte a mondást, miszerint fegyverek között hallgatnak a múzsák, majd elmondta: ha ezt megfordítjuk, ha a lélek és a szellem emberei beszélnek egymással, inspirálják egymást, akkor „hátha előbb utóbb elhallgatnak a fegyverek”. Hiszen ez lenne az értelme a párbeszédnek. Hangsúlyozta, szólni kell, beszélgetni kell, mert a hallgatásnál, az elhallgatásnál nincs rosszabb. Akkor és ott kezdődik a baj, ha valakik nem akarnak beszélni egymással, mert azok előbb utóbb el is fordulnak egymástól és ellenségekké is tudnak válni. Olyan gondolkodást kell ösztönözni a magyarság és a zsidóság kapcsolatáról a fiataljainkban, ami azt eredményezi, hogy a jövőben sokkal nagyobb megértéssel tudunk egymás felé fordulni – hangsúlyozta a tárcavezető, aki hozzátette: őszintén kell beszélnünk egymással, mert magukban mindenfélét gondolunk a másikról, miközben nem ismerjük jól a másik felet. Magyarországon a többség ki van éhezve az őszinte, tiszta beszédre.

A II. Vatikáni Zsinat által 1965-ben kiadott, a katolikus egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról szóló Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatából kiemelte: „nem kívánja a zsidókkal való párbeszédet a holokauszt tragédiájára leszűkíteni”. Ezt a „nagy, megkerülhetetlen követ mi sem akarjuk megkerülni, hanem szembe akarunk nézni vele”. A Biblia tanulmányozásával, a teológiai és testvéri párbeszédekkel lehet elérni egymást. Így lehet közelíteni a tragédiához, a bűnökhöz is, amelyeket valóban nehéz megbocsátani. A miniszter beszélt arról, hogy a zsidó oktatási kerekasztallal két éve párbeszédet folytat a tárca a Nemzeti Alaptantervről, s megállapodtak olyan megfogalmazásokban, szövegekben, amit mindkét fél elfogad.

Korzenszky Rihárd tihanyi bencés perjel szerint a II. Vatikáni Zsinat a katolikusok számára nagy erejű összegezés volt, ugyanakkor feladatok megfogalmazása is. A Nostra Aetate kezdetű dokumentum hangsúlyosan figyelmezett: „az összes népek közösséget alkotnak, egy az eredtük is, hiszen Isten telepítette be az emberi fajjal az egész földet”. Mi, akik hazánknak valljuk ezt az országot, különbözőségeink elfogadásával tudjuk gazdagítani egymást és nemzeti közösségünket – jelentette ki, majd hozzátette: történelmi bűneinket meg kell vallanunk, bocsánatkérés nélkül nincs bűnbocsánat, csakis rajtunk áll, hogy megépüljön egy olyan ország, amelyben valóban testvérként tud élni minden ember – tette hozzá. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke József és testvérei bibliai történetét idézte a hallgatóság elé. Hangsúlyozta, volt olyan 70 évvel ezelőtt, hogy valakik azt hitték, testvéreik megvédik őket, velük nem fordulhat elő József története, aztán mégis megtörtént. „Ma azért ültünk le itt, mert nem szeretnénk, ha közülünk bárkivel megtörténne az, ami Józseffel” – jelentette ki. Kiemelte, hogy a konferenciának ennek szellemében olyan gondolatokat kell megfogalmaznia, amelyek kisugároznak „a falakon túlra” is. Végül a konferencia zárónyilatkozatából idézett: szeresd felebarátodat – ő is olyan, mint te!

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija egy auschwitzi történettel kezdte beszédét: Elie Wiesel egyik könyvében a haláltábor lakói azt figyelik, hogy szenved ki lassan egy felakasztott fiatalember. Egyikük megkérdi: hol van Isten? A másikuk azt felei: ott van a fán! A rabbi hangsúlyozta, a hívőknek mindig kérdés, hol van Isten, de ugyanúgy kérdés az is, hol van az ember a mindennapi kérdésekben, amikor választani kell jó és rossz között. Hetven évvel a holokauszt borzalmai után nem az a cél, hogy felébresszük egymásban a lelkiismeret-furdalást, hanem az, hogy a múlt tragédiáiból, rossz döntéseiből közös gondolatot fogalmazzunk meg, ami közös jövőnket megalapozza – fogalmazott. Hozzátette: ilyen közös gondolat lehet, hogy a jót és rosszat a hívők nem társadalmi, emberi, hanem isteni alapokra helyezik. Látjuk, milyen gyorsan romlott meg az ember és veszítette el ítélőképességét jó és rossz között, mert az társadalmi szerződésen alapult – utalt a II. világháború történéseire, majd elmondta: a II. világháború végég olyan borzalmak történtek Magyarországon, ami elbizonytalanította a magyar zsidókat, maradhatnak-e ebben az országban. Mégis számottevő közösség maradt, mert úgy gondolta, van itt közös jövő. Minden nézeteltérés dacára közös a felelősségünk abban, hogy ne csak a múltunkról beszéljünk, hanem közösen alakítsuk ki jövőnket.

MTI-EMMI

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere német nyelven vezetett körbe külföldi és magyar diákokat kedden a Parlamentben. A gimnazista tanulók A diktatúrától a demokráciáig – a széttagolt Európától az egységes Európáig című projektben azt vizsgálják, hogyan zajlott le a rendszerváltozás a programban részt vevő öt országban. A projektsorozat budapesti állomásán a Terror Háza Múzeum és a Parlament megtekintése mellett találkozhattak a 80-as évek történéseit megélt szemtanúkkal is.

A Comenius-program keretében a hazánkat képviselő veszprémi Lovassy László Gimnázium mellett Németország, Lengyelország, Románia és Litvánia egy-egy iskolája vesz részt a projektben. A program célja a kommunikációs készség fejlesztése, a német nyelvtudás elmélyítése, az adott ország és környezet megismerése. A projekt zárórendezvényére 2015 tavaszán kerül sor Düsseldorfban, ahonnan a résztvevők eljutnak Brüsszelbe is. 

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Minden olyan küzdelemben szövetségesei vagyunk az Európai Uniónak, amely azért küzd, hogy a szabadság eszméje a polgárok mindennapi szabadsága legyen – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a Fidesz-KDNP brüsszeli küldöttségének hétfői megemlékezésén. Balog Zoltán beszédében kiemelte: bár más országok is kerülnek konfliktusba az Európai Bizottsággal, a brüsszeli magyar ügyek túlmutatnak a konkrét félreértéseken. Azonban a magyar kormány az unióval folytatott vitákat “a jog asztalánál” mind megnyerte – tette hozzá.

A miniszter úgy vélte, “sajátos” Brüsszelben ünnepelni március 15-ét, a magyar szabadság ünnepét, mert Brüsszelből nézve szerinte Magyarország periféria, az unió külső határa, amely általában nem számít, legfeljebb, ha valami megrendítő dolog történik a közelben, mint például most az ukrajnai események. Balog Zoltán szerint ugyanakkor a brüsszeli magyarok végvári vitézeknek számítanak, akik a magyar érdekekért harcolnak. Külön köszönetet mondott azoknak, akik nem magyarként is kiálltak Magyarország mellett.

“Merhetnénk-e bármelyik népre Európában azt mondani, hogy nem szabadságszerető?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán, aki szerint Magyarország szabadságát Európában egy olyan közösségben kell megvédeni, amelynek ez az alapértéke. “Ennek a nevében minket gyakran és súlyosan bírálnak” – mondta, hozzátéve: Brüsszelben nem a nagy, egy és oszthatatlan szabadság eszméjéről van szó, hanem arról, hogyan viszonyul az egyes nemzetek, közösségek, egyes egyének szabadsága a többiekéhez. “Amikor Brüsszelben Magyarországról van szó, egyszerre vagyunk kicsik és jelentéktelenek, máskor meg fontosak, középpontba helyezettek, hogy ne mondjam, célkeresztben” – fogalmazott a tárcavezető.

“Ők – nem tudom pontosan, kik ők – korlátozni akarják Magyarország szabadságát, mert mi – mondják ők – nem úgy tiszteljük a szabadságot, ahogyan ők szeretnék” – fogalmazott Balog Zoltán. Úgy vélte, mindezek mögött egy olyan szabadságharc húzódik meg, amelyben a kormány élhetőbbé és szabadabbá akarja tenni az emberek életét, amiért meg kell küzdenie a korlátlan piac, a korlátlan verseny, a korlátlan pénzérdek híveivel. A tárcavezető szerint minden, ami Magyarországon növeli a szabadságot, az máshol érdeksérelmet jelent. Így például érdeksérelmet okoz a részben a bankadóból finanszírozott családi adókedvezmény, a devizahiteltől való szabadulás pedig növelte az érintettek szabadságát, de sértette a bankok érdekeit.

“Amikor csökkenek az energiaszámlák, az több szabadságot jelent azoknak, akik kétszer fizették meg a kommunizmus árát, egyszer 1990 előtt és egyszer az után” – szögezte le Balog Zoltán a rezsicsökkentésről. A tárcavezető szerint 1990 legnagyobb tapasztalata, hogy a szabadság és a demokrácia nem lesz egyenlő automatikusan az igazságossággal, mert amióta nincs tényleges vasfüggöny, azóta is szociális vasfüggönyök szabdalják fel Európa térképét.

A megemlékezésen Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője külön megemlékezett azokról a hősökről, akiknek a neve nem vált ismertté. Mint mondta: kivételes bátorságukkal nemes ügyért álltak ki, a magyar nemzet szabadságáért küzdöttek. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete beszédében úgy fogalmazott, hogy ma a média igazi európai tavasznak nevezné mindazt, ami 1848-ban történt, amikor az emberek már nem tudták elfogadni, hogy úgy kelljen élniük, ahogyan addig, demokratizálódásra és polgári átalakulásra vágytak. A Fidesz-KDNP brüsszeli küldöttségének megemlékezésén Rúzsa Magdolna lépett fel.

MTI-EMMI

Fotó: Fidesz

Megnyílt március 14-én a felújított Pesti Vigadó, amelynek jelképes kulcsát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyújtotta át Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének. Az ünnepségen jelen volt Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök is, köszöntőt mondott Tarlós István főpolgármester.

Azért ünnepeljük a Pesti Vigadó megújulását és a Magyar Művészeti Akadémiát március 15. előestéjén, mert a magyar művészet egyik szülője mindig a szabadság volt – fogalmazott köszöntőjében a miniszter, hozzátéve: a teljes műemléki rekonstrukción átesett épületnek azért az MMA lett a tulajdonosa, mert a művészet szabad, és mert “a művésznek mindig van hazája, otthona” is.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly október 23-án már a megújult Zeneakadémiát ünnepelték, régi fényében pompázik a Mátyás-templom, elindult a múzeumi negyed előkészítése, amelyre a legnagyobb nemzetközi építészeket várják és néhány éven belül felépül majd a Rubik Ernő-múzeum is. “A magyar kultúrában nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy azokra bízzuk a kultúra szervezését és támogatását, akik erre a legelhivatottabbak: magukra a művészekre” – fogalmazott a miniszter, aki köszöntője után átadta a Vigadó jelképes kulcsát Fekete Györgynek.

Az MMA elnöke a kulcs átvétele után ígéretet tett arra, hogy az MMA “hűséges, tisztességes és színvonalas” gazdája lesz a Vigadónak. Fekete György azt is hangsúlyozta, hogy az újjászületett Pesti Vigadó minden művészeti ág otthona lesz, ahol bizonyítani lehet az élő magyar művészet sokféleségét. Felidézte: az MMA két éve vált “nagykorúvá”, ekkor történt meg ugyanis az akadémia köztestületté alakítása. “Jogokat kaptunk és kemény kötelezettségeket” – emlékeztetett, hozzátéve: ekkor gyorsult fel a belső szellemi építkezés, a hivatali szervezet kiépítése és új művészeti együttműködések kialakítása. Az Országgyűlés az MMA-t nevezte meg mint a Pesti Vigadó új tulajdonosát, mint gazdáját egy olyan művészeti központnak, ahol bizonyítani lehet és kell az élő magyar művészet sokféleségét, a nyolc művészeti ág életképességét – közölte az MMA elnöke, hozzátéve, hogy a Vigadó konferenciáknak is otthont ad majd.

Tarlós István beszédében azt hangsúlyozta, hogy a jelentős erőfeszítésekkel, szorgos munkával felújított Pesti Vigadó a főváros egyik éke lesz. “Budapest a világ kulturális turizmusának egyik jelentős célpontja. Jó érzés számomra, hogy ez a lehetőség a Pesti Vigadóval tovább bővül. Ezekben a napokban Budapest gyarapodása látványosan is érzékelhetővé válik. A belvárosban sok minden épül, de külső területeken is. Terveink a lehetőségeinkkel összhangban állnak, igyekszünk behozni az évtizedes lemaradásokat, újítani és korszerűsíteni a város számos középületét” – fejtette ki Tarlós István.

A főpolgármester felidézte, hogy 200 esztendeje annak, amikor Pollack Mihály tervei alapján a Duna-part ékkövévé vált az épület, amelyet később, a forradalom leverése után méltatlanul romboltak le. Az új Vigadót Feszl Frigyes tervei alapján építették fel és 1865-ben avatták, a kívül-belül impozáns épületben a 19. század második felében otthonra lelt a gyorsan fejlődő főváros kulturális élete.

“Világhírű kulturális események, nagyszerű bemutatók, találkozók fémjelzik ezt az időszakot. A következő évtizedekben Liszt, Bartók, Kodály és más budapesti művészek tették a Pesti Vigadót a kulturális világ kiemelt szórakozóhelyévé. Történelmi tapasztalat, hogy a nagyvárosok csak a művészet és a kultúra megtartásával és ápolásával lehettek igazán nagyok. Ma is sokszínű Budapest kulturális élete, eseményei és programjai vonzóak a hazai közönség és az idelátogató külföldiek számára” – mondta Tarlós István.

A gálaünnepségen jelen volt Áder János államfő és Orbán Viktor miniszterelnök mellett Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő özvegye, valamint Rogán Antal, az V. kerület polgármestere is. Az ünnepi műsorban először Balassa Sándor két trombitára és két kürtre komponált Kapunyitó zenéjének IV. és V. tételét Winkler Balázs, Komlóssy Gábor, Berczeli Krisztina és Tóth Balázs, a Zuglói Filharmónia rézfúvós kvartettje adta elő, majd Erkel Ferenc Ünnepi nyitányát a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét Bogányi Gergely adta elő Medveczky Ádám vezényletével. Makovecz Imre építész, az MMA alapítója és örökös tiszteleti elnöke munkásságát Dávid Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja méltatta, majd a megnyitó közönsége megtekinthette az épület 5-6. emeletén a Makovecz Imre-életműkiállítást. A Feszl Frigyes által tervezett, 1864-re felépült Pesti Vigadó felújítása során új terekkel, többek között az 5-6. emeleti kiállítóhellyel gazdagodott. A jövőben az MMA összművészeti rendezvényközpontjaként működő Pesti Vigadó bekerült a Budapesti Tavaszi Fesztivál helyszínei közé is.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Az elmúlt három évben 40 ezer magyar általános iskolás tudta meglátogatni határon túli magyar diáktársait, a kormány döntésének értelmében a következő időszakban azonban ezt egy év alatt tehetik meg ugyanennyien. Az úgynevezett Határtalanul! programra ezért másfél milliárd forintot fordítunk költségvetési forrásból a 2014-es 2015-ös tanévben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 13-án Budapesten.

A tárcavezető a 35 kárpátaljai diákot fogadó Szent Benedek Óvoda, Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban tartott köszöntőjében elmondta: ennek a döntésnek köszönhetően már majdnem minden második 7. vagy 8. osztályos fiatal eljuthat egy-egy határon túli magyar közösséghez úgy, hogy ennek anyagi vonzatát a magyar állam állja, mert a kormány fontosnak tartja, hogy a tanulóknak ne kelljen semmiféle önrészt fizetniük ehhez. Közölte: az iskolák pályázhatnak hetedikeseknek tartandó, határon túli magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulásokra. Egy másik kategóriában magyarországi közoktatási intézmények diákjai pályázhatnak szakmai és kulturális programok szervezésére a kiválasztott célországban. Egy-egy pályázat keretében 35 ezer forintot kapnak a diákok.

A tárcavezető elmondta, szeretnék elérni, hogy ne lehessen az általános iskola 8 osztályát elvégezni úgy, hogy ne jusson el magyarországi diák a határon túli fiatalokhoz legalább egyszer, illetve ők ne jussanak el hozzánk, de ebben még van tennivalója a kormánynak. Szeretnék megadni minden magyarországi diáknak azt a felismerést, hogy megállapítsák: a határon túli területeken is sokan beszélnek magyarul. Ez azonban nem iskolai program, hanem küldetés. Mint mondta, sajátos az a helyzet, hogy a határ mindkét oldalán magyarok laknak, ezért nemcsak a bilaterális kapcsolatokat, hanem a magyar-magyar kapcsolatrendszert is ápolni kell.

Az emberi erőforrások minisztere szólt arról is, hogy a távolság sokszor „nemcsak kilométerben, hanem megértésben, közigazgatásban és kultúrában is mérhető”, ezért „a nemzet határok feletti újraegyesítéséért minden nap meg kell küzdeni”, nem elég azt belefoglalni az alaptörvénybe. Leszögezte: számon kell tartanunk egymást, és ami közös, azt kell erősítenünk, a határok megnyitása pedig önmagában még kevés, ahhoz, hogy „eltaláljunk egymáshoz”. Hangsúlyozta a Trianon okozta történelmi trauma gyógyításának fontosságát, amit a következő nemzedékekben is el kell végezni, miközben „élvezni kell és örömet kell találnunk abban, hogy összetartozunk”.

Utalt arra, szeretnék elérni, hogy a társadalom minden szegmensében felébredjen és megerősödjön az összetartozás érzése. Elmondta, az ukrajnai helyzet miatt Kárpátaljára nem lehetséges a viszontlátogatás, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyarság biztonságban legyen, és készen áll arra, hogy segítsen. Balog Zoltán egyúttal reményét fejezte ki, hogy az együttműködés újraindul a helyzet rendeződésével.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula